MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.
Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan
Diskurzusjelölő vagy határozó? Az ironically kifejezés funkciója és jelentése diskurzuselemzés szerint
„A diskurzusjelölők a szó- és írásbeli műfajok közül a beszélt nyelvben fordulnak elő a legnagyobb számban, azon belül is a spontán változatokban” (Dér 2020: 10). Számos korpusznyelvészeti kutatás eredményét olvashatjuk a hát, vajon, izé, viszont, szóval és hasonló diskurzusjelölők használatáról akár a fordítások tekintetében is. Kevesebb tanulmány születik azonban az angol nyelvű irodalmi vagy szaknyelvi szövegekben található mondatértékű határozókról és azok magyarra fordításáról. Bár ezeket az elemeket is a diskurzusjelölők közé sorolják, a kutatások inkább a szóbeli diskurzusjelölőkre irányulnak. A diskurzusjelölők kategorizálása ma is kutatások tárgya.
Tartalomjegyzék
- Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények • II. Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan
- Impresszum
- Brassai-előadás
- Ironically, … A diskurzusjelölő mondatértékű határozók fordítása • Dróth Júlia
- 1. Bevezetés
- 2. Milyen szintű fordítási kérdéseket vet fel az Ironically magyarra fordítása?
- 3. Gyakorisági kutatás
- 3.1. Pannonia Corpus, ELTE (egynyelvű, párhuzamos és összehasonlítható korpusz)
- 3.2. EUR-Lex (párhuzamos és összehasonlítható korpusz)
- 3.3. Egyéb szakkönyvek (egynyelvű vagy párhuzamos szövegek)
- 3.4. Kutatás magyar egynyelvű korpuszokban, adatbázisban
- 3.4.1. Az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus periodika-archívuma (epa.oszk.hu)
- 3.4.2. Magyar történeti szövegtár (A magyar nyelv nagyszótárának korpusza)
- 3.4.3. A Magyar Nemzeti Szövegtár új, kibővített változata (MNSZ2)
- 3.4.4. Magyar nyelven írt fordítástudományi szakkönyvek (egynyelvű szövegek)
- 3.4.5. A gyakorisági kutatásokból levont következtetések
- 3.4.6. Fordítástechnikai lehetőségek az angol mondatértékű határozók magyar fordítására
- 3.4.1. Az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus periodika-archívuma (epa.oszk.hu)
- 3.1. Pannonia Corpus, ELTE (egynyelvű, párhuzamos és összehasonlítható korpusz)
- 4. A globalizáció és az angol mint lingua franca hatása a magyar szakfordításra
- 5. Összegző gondolatok
- Irodalom
- Források
- Ironically, … A diskurzusjelölő mondatértékű határozók fordítása • Dróth Júlia
- Fordítástudomány
- Frequency of connectives in original and interpreted Hungarian discourse • Götz Andrea
- Amit hallunk és amit olvasunk. Nyelvi eltérések a felirat és szinkron szövegében • Juhász-Koch Márta1 – Sereg Judit2
- Intertextuális referenciák fordítása angolról magyarra és horvátra • Klaudy Kinga – Ɖelatović, Sonja
- 1. Bevezetés
- 2. A forrásnyelvi mű jellegzetességei
- 3. A célnyelvi olvasóközönség jellegzetességei az ITR megértése szempontjából
- 4. Az intertextuális utalások kezelése a magyar fordításban
- 4.1. Az első ITR a magyar fordításban = A két város regénye
- 4.2. A második ITR a magyar fordításban = Noël Coward színdarabjai
- 4.3. A harmadik ITR a magyar fordításban = Nabokov: Lolita
- 4.4. A negyedik ITR a magyar fordításban = Lewis Carroll: Alice Csodaországban
- 4.5. Az ötödik ITR a magyar fordításban = Pauline Reage: O története
- 4.6. A hatodik ITR a magyar fordításban = John Milton: Lycidas
- 4.1. Az első ITR a magyar fordításban = A két város regénye
- 5. Az intertextuális utalások kezelése a horvát fordításban
- 5.1. Az első ITR a horvát fordításban = A két város regénye
- 5.2. A második ITR a horvát fordításban = Noël Coward színdarabjai
- 5.3. A harmadik ITR a horvát fordításban = Nabokov: Lolita
- 5.4. A negyedik ITR a horvát fordításban = Lewis Carroll: Alice Csodaországban
- 5.5. Az ötödik ITR a horvát fordításban = Pauline Reage: O története
- 5.6. A hatodik ITR a horvát fordításban = John Milton: Lycidas
- 5.1. Az első ITR a horvát fordításban = A két város regénye
- 6. Összefoglalás
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- Humán fordítás és utószerkesztés hallgatói szemmel • Lesznyák Márta – Bakti Mária – Sermann Eszter
- Tolmács agyműködés: A és B nyelvi szótérkép • Skriba Orsolya
- Egy szó mint száz szám: mit tanulhatunk a neurális nyelvmodellektől a nyelv működéséről? • Tóth Ágoston
- Terminológia
- Kollaboratív terminológiai munka a Covid1001 önkéntes szakfordítói csoportban • B. Papp Eszter1 – Somogyi Zoltán1,2
- Szókincsváltozások és determinologizáció a Covid19-járvány idején • Biró Enikő1 – Kovács Gabriella2 – Nagy Imola Katalin3
- 1. Bevezetés
- 2. A kutatás céljai, módszerei és a korpusz építésének sajátosságai
- 3. A korpusz vizsgálata
- 4. Összegzés
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- A tudományos recenzió (kritika) és az ismertetés szaknyelvi műfajának vizsgálata • Dér Csilla Ilona
- Automatikus jogi tárgyszókinyerő rendszer betanító adatbázisának munkálatai • Dodé Réka
- A terminológia mesterszak – hét év jó gyakorlat (2011–2018) • Fóris Ágota
- Elektronikus, online vagy digitális szótár? – a lexikográfia terminológiai kérdései • Gaál Péter
- 19. századi archív kórboncolási jegyzőkönyvek terminológiai sajátosságai • Ittzés Dániel1 – Szabó Mária1 – Zalatnai Attila2 – Fogarasi Katalin1
- Fordítói terminológiai adatbázisok a gyakorlatban • Klenk Márk
- Durva influenza vagy veszélyes világjárvány? A Covid19 terminológiája a médiában • Varga Éva Katalin1 – Zimonyi Ákos1 – Indig Balázs2 – Sárközi-Lindner Zsófia2 – Palkó Gábor2
- Retorika, kognitív nyelvészet, pragmatika
- Járványretorika: a retorikai (diskurzus)elemzés a médiaszövegek vizsgálatában • Lózsi Tamás
- A gondolkodási folyamatok konceptualizációja a magyar nyelvben: az ész és az elme fogalmaink metaforizációja • Aradi Csenge
- A kommunikatív stratégia, az indulatszavak, a káromkodó lexémák és a gyorsbeszéd-folyamatok vizsgálata egy görög–magyar kétnyelvű korpuszban • Ürmösné Simon Gabriella
- Interkulturális kommunikáció, névtan
- Kulturális elemek az olasz és spanyol nyelvkönyvek szövegeiben • Jámbor Emőke1 – Ligeti Judit2
- A tulajdonnevek fordítása mint a fiktív többnyelvű világok újrateremtésének eszköze • Slíz Mariann
- Márkanevek közszói használatának különleges esetei • Takács Judit
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 860 7
A tanulmánykötet a XXVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelvek, nyelvváltozatok, következmények” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben található a Brassai-előadás szövege (a diskurzusjelölő mondatértékű határozószók fordításáról), valamint a fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan területére eső tanulmányok.
Hivatkozás: https://mersz.hu/navracsics-batyi-nyelvek-nyelvvaltozatok-kovetkezmenyek-ii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
