A járvány kitörésével a korábban csak szűk szakmai körökben használt terminusok beszivárogtak a médiába, használatuk gyakorisága is megugrott, így a hétköznapi beszélgetéseink részévé is váltak. A folyamat egész szócsaládokra terjedt ki, pl. a fertőz (1 085 előfordulás) esetében: fertőzött (10 272), megfertőződik (1 310), fertőzőképesség (66), átfertőzöttség (49) átfertőzött (15) átfertőzés (1) átfertőzödik (4) átfertőződés (7), szuperfertőző (9). A járványügyi intézkedésekkel és az operatív törzs sajtótájékoztatóinak köszönhetően a közbeszédben is megjelentek olyan epidemiológiai terminusok, mint a nyájimmunitás (182) vagy a járványgörbe (109). A legfeltűnőbb jelenség azonban a görög–latin orvosi terminusok terjedése volt, nagyközönségnek szóló szövegekben is, pl. „Javasolt, hogy egy kijelölt gondozó végezze a házi segítségnyújtást, lehetőleg olyasvalaki, aki jó egészségnek örvend, nincs krónikus alapbetegsége és nem immunkompromittált” (NNK 2020. 04. 28). Ezzel ellentétes folyamatokat is megfigyelhettünk, pl. a napi halálozási statisztika közzététele hatott a média szóhasználatára. Az alapbetegségek megnevezésében a modern orvosi terminusokkal párhuzamosan aktivizálódnak a ma már kissé archaikus elnevezések is: „Aki hosszú időt él légszennyezett helyen, nagyobb valószínűséggel hal meg tüdőrákban, iszkémiás szívbetegségben, szélütésben és krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD)” (Telex 2020. 10. 15). Ez a jelenség arra hívja fel a figyelmünket, hogy a betegségnevek terminológiája standardizálatlan (Index 2021. 05. 23). Pl. az agyi keringészavar következtében kialakuló agykárosodások megnevezésére korpuszunkban előfordul a stroke (11) / sztrók (6), agyi infarktus (2) és a szélütés (3) is.