Noha az empirikus kutatásaim tárgya magyar egynyelvűek és görög–magyar kétnyelvűek gendernyelvészeti diskurzusának összehasonlítása a nyelvhasználat számos szintjén, jelen tanulmány csupán egy szegmensét mutatja be a teljes adatgyűjtésnek. A téma nóvumát az adja, hogy az eddigi gendernyelvészeti kutatások zöme egynyelvűek beszédviselkedését vizsgálta, ezért láttam érdemesnek kétnyelvűek nemek szerinti összehasonlító nyelvészeti vizsgálatát is elvégezni, majd az egy- és kétnyelvű adatokat egybevetni. A genderszempontú elemzéseknek a kétnyelvűséggel való összekapcsolása, illetve a magyarországi görög kisebbség gendernyelvészeti aspektusból vizsgált nyelvhasználatának középpontba állítása úgyszintén alulkutatott terület. A kutatási módszert tekintve diktafonon rögzített egynyelvű és görög–magyar kétnyelvű egyének spontán beszédszekvenciáit elemeztem. Kvalitatív kutatást végeztem ötfős (három férfi, két nő) egyórás és görög–magyar kétnyelvű baráti társaság kétórás hangfelvétele alapján. A hanganyagot jegyzőkönyvszerűen átírtam, majd a nyelvhasználat különböző szintjein elemeztem. A nemekre vonatkozó görög kultúrantropológiai szakirodalom eredményeit összehasonlítottam a kétnyelvű korpuszom adataival annak igazolására, hogy a saját adataim milyen mértékben támasztják alá vagy mondanak ellent más kutatók következtetéseinek. Kutatási célkitűzésem, hogy a kétnyelvűek korpuszának elemzése után képet kapjak a két nem különböző beszédviselkedési formáiról, valamint hogy igazoljam vagy cáfoljam, hogy a két nem eltérő beszédstratégiákat alkalmaz, és ezek a különbségek lényegesen csekélyebb mértékűek lesznek a kétnyelvűek körében, mivel rugalmasabb, toleránsabb egyéniségek, mint az egynyelvűek. Hipotézisem az, hogy a kétnyelvűek nyelvhasználatában nem jelentkezik olyan arányban a nemek szerinti eltérés, mint az egynyelvűeknél, mivel kora gyermekkortól a két nyelvnek kitett személy viselkedése, nézetei rugalmasabbak és toleránsabbak, mint az egynyelvűeké. A kutatás problémaháttere, hogy a nyelv és a kultúra összefüggéseinek tekintetében más-más jellegzetességeket fedezhetünk fel a különböző nyelveket beszélők nyelvhasználatában és a verbális egymáshoz viszonyulásukban, ezért a kutatás során meg kell vizsgálni az adott nyelvhez tartozó kultúra jellegzetességeit, és figyelembe kell venni az adott nyelvre vonatkozó szociolingvisztikai szakirodalmi hátteret is.