MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.
Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan
Könnyebb-e az utószerkesztés, mint a humán fordítás?
Ezt a kérdést ismét csak az utószerkesztők válaszolták meg, és az eredmények megint a szövegtípus szerint különböznek. A nyelvészeti szöveget fordítók esetében legtöbben azt jelölték meg, hogy körülbelül ugyanolyan nehéz az utószerkesztés, mint a fordítás (44,4%), ezt követték számban azok, akik szerint könnyebb az utószerkesztés (33,3%), és a legkevesebben azt jelölték, hogy nehezebb az utószerkesztés (22,2%). Ezzel szemben a jogi szöveggel dolgozók közül senki nem gondolta azt, hogy az utószerkesztés könnyebb lenne, mint a hagyományos humán fordítás, és bár a legtöbben itt is az „ugyanolyan nehéz” kategóriát választották (60%), a válaszadók 40%-a szerint nehezebb az utószerkesztés, mint a fordítás.
Tartalomjegyzék
- Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények • II. Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan
- Impresszum
- Brassai-előadás
- Ironically, … A diskurzusjelölő mondatértékű határozók fordítása • Dróth Júlia
- 1. Bevezetés
- 2. Milyen szintű fordítási kérdéseket vet fel az Ironically magyarra fordítása?
- 3. Gyakorisági kutatás
- 3.1. Pannonia Corpus, ELTE (egynyelvű, párhuzamos és összehasonlítható korpusz)
- 3.2. EUR-Lex (párhuzamos és összehasonlítható korpusz)
- 3.3. Egyéb szakkönyvek (egynyelvű vagy párhuzamos szövegek)
- 3.4. Kutatás magyar egynyelvű korpuszokban, adatbázisban
- 3.4.1. Az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus periodika-archívuma (epa.oszk.hu)
- 3.4.2. Magyar történeti szövegtár (A magyar nyelv nagyszótárának korpusza)
- 3.4.3. A Magyar Nemzeti Szövegtár új, kibővített változata (MNSZ2)
- 3.4.4. Magyar nyelven írt fordítástudományi szakkönyvek (egynyelvű szövegek)
- 3.4.5. A gyakorisági kutatásokból levont következtetések
- 3.4.6. Fordítástechnikai lehetőségek az angol mondatértékű határozók magyar fordítására
- 3.4.1. Az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus periodika-archívuma (epa.oszk.hu)
- 3.1. Pannonia Corpus, ELTE (egynyelvű, párhuzamos és összehasonlítható korpusz)
- 4. A globalizáció és az angol mint lingua franca hatása a magyar szakfordításra
- 5. Összegző gondolatok
- Irodalom
- Források
- Ironically, … A diskurzusjelölő mondatértékű határozók fordítása • Dróth Júlia
- Fordítástudomány
- Frequency of connectives in original and interpreted Hungarian discourse • Götz Andrea
- Amit hallunk és amit olvasunk. Nyelvi eltérések a felirat és szinkron szövegében • Juhász-Koch Márta1 – Sereg Judit2
- Intertextuális referenciák fordítása angolról magyarra és horvátra • Klaudy Kinga – Ɖelatović, Sonja
- 1. Bevezetés
- 2. A forrásnyelvi mű jellegzetességei
- 3. A célnyelvi olvasóközönség jellegzetességei az ITR megértése szempontjából
- 4. Az intertextuális utalások kezelése a magyar fordításban
- 4.1. Az első ITR a magyar fordításban = A két város regénye
- 4.2. A második ITR a magyar fordításban = Noël Coward színdarabjai
- 4.3. A harmadik ITR a magyar fordításban = Nabokov: Lolita
- 4.4. A negyedik ITR a magyar fordításban = Lewis Carroll: Alice Csodaországban
- 4.5. Az ötödik ITR a magyar fordításban = Pauline Reage: O története
- 4.6. A hatodik ITR a magyar fordításban = John Milton: Lycidas
- 4.1. Az első ITR a magyar fordításban = A két város regénye
- 5. Az intertextuális utalások kezelése a horvát fordításban
- 5.1. Az első ITR a horvát fordításban = A két város regénye
- 5.2. A második ITR a horvát fordításban = Noël Coward színdarabjai
- 5.3. A harmadik ITR a horvát fordításban = Nabokov: Lolita
- 5.4. A negyedik ITR a horvát fordításban = Lewis Carroll: Alice Csodaországban
- 5.5. Az ötödik ITR a horvát fordításban = Pauline Reage: O története
- 5.6. A hatodik ITR a horvát fordításban = John Milton: Lycidas
- 5.1. Az első ITR a horvát fordításban = A két város regénye
- 6. Összefoglalás
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- Humán fordítás és utószerkesztés hallgatói szemmel • Lesznyák Márta – Bakti Mária – Sermann Eszter
- Tolmács agyműködés: A és B nyelvi szótérkép • Skriba Orsolya
- Egy szó mint száz szám: mit tanulhatunk a neurális nyelvmodellektől a nyelv működéséről? • Tóth Ágoston
- Terminológia
- Kollaboratív terminológiai munka a Covid1001 önkéntes szakfordítói csoportban • B. Papp Eszter1 – Somogyi Zoltán1,2
- Szókincsváltozások és determinologizáció a Covid19-járvány idején • Biró Enikő1 – Kovács Gabriella2 – Nagy Imola Katalin3
- 1. Bevezetés
- 2. A kutatás céljai, módszerei és a korpusz építésének sajátosságai
- 3. A korpusz vizsgálata
- 4. Összegzés
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- A tudományos recenzió (kritika) és az ismertetés szaknyelvi műfajának vizsgálata • Dér Csilla Ilona
- Automatikus jogi tárgyszókinyerő rendszer betanító adatbázisának munkálatai • Dodé Réka
- A terminológia mesterszak – hét év jó gyakorlat (2011–2018) • Fóris Ágota
- Elektronikus, online vagy digitális szótár? – a lexikográfia terminológiai kérdései • Gaál Péter
- 19. századi archív kórboncolási jegyzőkönyvek terminológiai sajátosságai • Ittzés Dániel1 – Szabó Mária1 – Zalatnai Attila2 – Fogarasi Katalin1
- Fordítói terminológiai adatbázisok a gyakorlatban • Klenk Márk
- Durva influenza vagy veszélyes világjárvány? A Covid19 terminológiája a médiában • Varga Éva Katalin1 – Zimonyi Ákos1 – Indig Balázs2 – Sárközi-Lindner Zsófia2 – Palkó Gábor2
- Retorika, kognitív nyelvészet, pragmatika
- Járványretorika: a retorikai (diskurzus)elemzés a médiaszövegek vizsgálatában • Lózsi Tamás
- A gondolkodási folyamatok konceptualizációja a magyar nyelvben: az ész és az elme fogalmaink metaforizációja • Aradi Csenge
- A kommunikatív stratégia, az indulatszavak, a káromkodó lexémák és a gyorsbeszéd-folyamatok vizsgálata egy görög–magyar kétnyelvű korpuszban • Ürmösné Simon Gabriella
- Interkulturális kommunikáció, névtan
- Kulturális elemek az olasz és spanyol nyelvkönyvek szövegeiben • Jámbor Emőke1 – Ligeti Judit2
- A tulajdonnevek fordítása mint a fiktív többnyelvű világok újrateremtésének eszköze • Slíz Mariann
- Márkanevek közszói használatának különleges esetei • Takács Judit
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 860 7
A tanulmánykötet a XXVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelvek, nyelvváltozatok, következmények” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben található a Brassai-előadás szövege (a diskurzusjelölő mondatértékű határozószók fordításáról), valamint a fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan területére eső tanulmányok.
Hivatkozás: https://mersz.hu/navracsics-batyi-nyelvek-nyelvvaltozatok-kovetkezmenyek-ii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
