Teleki Szidalisz Ágnes

Krónikus megbetegedések klinikai egészségpszichológiai vonatkozásai


Az emlő daganatos megbetegedésének és terápiájának pszichés és pszichoszociális vonatkozásai

Kurrens áttekintő tanulmányok (Mokhatri-Hesari és Montazeri, 2020) eredménye alapján elmondható, hogy az emlődaganattal diagnosztizált és kezelt betegek életminőségére egyaránt jelentősen és negatívan hatnak mind a pszichés tünetek, főképp a betegséghez kapcsolódó szorongás és distressz, mind a szomatikus szövődmények, mint a fájdalom, a kimerültségérzés, illetve a hormonális vagy a kemoterápia következményeként potenciálisan fellépő menopauzális panaszok. Az emlődaganatból gyógyult személyek továbbá a kimerültség mellett jellemzően az alváshoz kötődő zavarokat, a depresszív panaszokat, a kognitív funkciócsökkenést, a reprodukcióhoz és a hormonműködéshez kapcsolódó zavarokat, illetve az igen gyakori limfödémát említik, mint a betegség és kezelésének legkellemetlenebb, legmegterhelőbb szövődményeit (Mokhatri-Hesari és Montazeri, 2020). Biztató mindazonáltal, hogy miként közelmúltbeli kutatások (Schmidt és mtsai, 2018) igazolják, noha mindezen pszichés és szomatikus panaszok a betegség aktív szakaszában, illetve a terápiás időszakban valóban az érintettek rosszabb életminőségéhez vezetnek az egészséges kontrollszemélyekkel összehasonlítva, idővel jellemzően mindezen dimenziókban egyértelmű javulás várható. Ez alól azonban gyakorta kivételt képeznek az alváshoz és a kognitív működésekhez kapcsolódó panaszok, amelyek akár a kezelést követő öt évvel később is fennállhatnak, jelentősen rontva az egyének életminőségét. Hasonlóképp hosszú távú és szignifikáns hatású negatív szövődményként említhetőek a szexualitáshoz kapcsolódó problémák, a hőhullámok fellépése, a fájdalom, a kimerültség, illetve a polineuropátiás tünetek, melyek közül a kimerültség hatása emelhető ki, mint az általános életminőségre legjelentősebb mértékben ható nehézség. Az e kutatásban (Schmidt és mtsai, 2018) megkérdezett közel 200 érintett személy beszámolója alapján ezzel összhangban elmondható, hogy az egyének jelentős része igényelne és venne igénybe professzionális segítséget a menopauzához kötődő zavarok (43%), a fizikai teljesítőképesség (39%), az alvászavarok (38%), az ízületi fájdalom (arthralgia, 37%), a kognitív funkciók zavara (36%), a testsúlykontrollhoz kötődő problémák (32%), illetve a kimerültség élménye (31%) kapcsán. Az alábbiakban e tényezők közül számos kerül részletesebben is kifejtésre.

Krónikus megbetegedések klinikai egészségpszichológiai vonatkozásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 884 3

A testi történések és a lelki folyamatok összekapcsolódása és egymásra hatása az emberiség ősi tapasztalata, mára pedig empirikusan igazolt tény is. A klinikai egészségpszichológia ehhez kapcsolódóan arra törekszik, hogy a pszichológiai tudást integrálja az egészség-betegség folyamat egészébe, fő fókuszában az egészség megőrzése és a szomatikus betegségek megelőzése és terápiája áll. Jelen kötet a népegészségügyi szempontból legjelentősebb, illetve számos, klinikai egészségpszichológiai vonatkozásai miatt speciálisnak tekinthető kórképet mutat be a széles körű és a test-lélek összefüggését megjelenítő biopszichoszociális szemléleti keretben. A tárgyalt huszonkét kórképet e mű megegyező struktúra mentén tárgyalja: a betegségek (kór)élettani és biomedikális vonatkozásainak bemutatását minden esetben a releváns pszichés és pszichoszociális vonatkozások, valamint az alkalmazott és hatékonynak bizonyult pszichoszociális intervenciók ismertetése követi. A kötet célja ekként átfogó képet festeni egy szomatikus állapot biológiai, pszichológiai és társas-társadalmi jellemzőiről, így bemutatva test és lélek összefonódását és e lenyűgöző, testi-lelki egészségünket számos módon átható és létfontosságú kapcsolatot.

Hivatkozás: https://mersz.hu/teleki-kronikus-megbetegedesek-klinikai-egeszsegpszichologiai-vonatkozasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave