Az iszkémiás szívbetegség (ISZB) vagy koronáriabetegség (coronary artery disease, CAD) a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó koszorúerek patológiás beszűkülése és elzáródása nyomán alakul ki (ateroszklerózis, a köznyelvben „érelmeszesedés”). Ennek oka, hogy a vérben keringő lipoproteinek (vérzsírok; koleszterin és triglicerid) lerakódásokat, ún. ateroszklerotikus plakkokat hoznak létre a koszorúerek belső falán. A jelenleg elfogadott elmélet szerint az ateroszklerózis folyamatát az endotélium (az erek belső felszínét borító hámszövet) sérülése vagy diszfunkciója indítja el, mely aztán különböző gyulladásos reakciókat is okozva vezet el az érfal megvastagodásához és a klinikailag veszélyes plakkok képződéséhez. A folyamat igen lassú (a plakkok kialakulása már fiatalkorban elkezdődhet, de jelentősebb mértéket általában a 40-es, 50-es évek körül ér el), észlelhető tünetekkel pedig akkor jár, amikor a szűkület megközelítőleg 70% körüli térfogatcsökkenést okoz az érben – ekkor a szívizomban vérellátási zavar, oxigénhiány lép fel. Ezek a plakkok egyszersmind gyengítik is az érbelhártyát, amely így megrepedhet és beszakadhat. Így vér juthat a lerakódásba, amely trombust (véralvadékot) képez („vérrög”). Ezek a trombusok az elváltozás helyén is elzárhatják az artériát (trombózis), de a vérárammal tovább sodródva, egy szűkebb érszakaszhoz érve megakadhatnak, embolizálva (elzárva) az adott érszakaszt (embólia). A szívkoszorúér-betegségek csoportjához tünetek és diagnózisok sora tartozik: stabil, instabil, valamint variáns (Prinzmetal) angina pektorisz (pectoris), mely utóbbit koszorúérspasmus (görcs) okoz, akut miokardiális infarktus (AMI), idült (hosszan tartó) iszkémiás szívbetegség. Az iszkémia (a szív vérellátás zavara) továbbá ingerképzési és -vezetési zavart, valamint ritmuszavart, akár életet veszélyeztető kamrai ritmuszavart is okozhat. Az iszkémiás szívbetegség leggyakoribb tünetei a mellkasi fájdalom, nyomó/szorító érzés a mellkasban (angina pektorisz), ami kisugározhat a nyakba, bal karba, ritkán a hátba, valamint gyakran kíséri légszomj („mintha nem lenne elég levegő”), szédülés, illetve gyengeségérzés is (Aronson és mtsai, 2000; Ramrakha és Hill, 2012). Kevéssé ismert, ám annál fontosabb tény, hogy férfiak és nők gyakran eltérő tüneteket tapasztalnak meg a koszorúér-szűkület, illetve a szívizominfarktus kapcsán. A mellkasi fájdalom hasonlóképpen jelenik meg mindkét nem esetében, a nők azonban gyakrabban tapasztalnak meg atipikus tüneteket (pl. hasi fájdalom, hányinger, légzési zavar) is. E tünetek fel nem ismerése a diagnózist és a kezelést is tévútra vezetheti (Maas és Appelman, 2010; Papakonstantinou és mtsai, 2013).