Az elérhető szervek korlátozottsága, a teljes folyamattal járó egészségügyi költségek kiterjedt volta, valamint a szervet kapó személy és társas hálójának kiemelkedően fontos aktivitása okán fontos és szükséges feladat a transzplantációra szoruló személyek széles körű pszichoszociális szűrése és előzetes felmérése. Ennek elsődleges célja annak felmérése, hogy a beteg személy birtokában van-e mindannak a kognitív, viselkedéses, pszichés és társas jellemzőnek és készségnek, melyek valószínűsíthetik a megfelelő pszichés és viselkedéses alkalmazkodást és a kívánt betegség menedzsmentet a transzplantációt követően. E kérdések megválaszolása ugyanakkor számottevő és kiterjedt területek felmérését és kidolgozását igényli. Ennek része így 1) az egyéni igények feltárása és a személyre szabott kezelési terv kidolgozása; 2) az egészségügyi team és a beteg személy, illetve a családja közötti jó és tartós együttműködés kialakítása; 3) a beteg megküzdési készségeinek, erősségeinek és sérülékenységi tényezőinek felmérése; 4) az esetleges pszichiátriai zavarok és a potenciális egészségkárosító viselkedések azonosítása és a vonatkozó terápiás irányok kijelölése; 5) a szerhasználathoz kapcsolódó kérdések feltárása, a leszokás, illetve a tartós absztinencia támogatása és fenntartása; 6) az adherencia felmérése és az azt befolyásoló tényezők azonosítása; 7) a mentális és kognitív funkciók és státusz felmérése; 8) a társas támogató háló elérhetőségének és stabilitásának felmérése; 9) az informált beleegyezéshez kapcsolódó folyamat és a döntéshozatal támogatása; 10) a beteg személy tájékoztatása a transzplantációhoz specifikusan kötődő elvárásokkal kapcsolatban, valamint felkészítése a beavatkozásra, valamint 11) a transzplantációs team tájékoztatása az érintett személy esetében potenciális fennálló, a beavatkozást akadályozó tényezőkről és az ezek kiküszöböléséhez szükséges terápiás tervről és lehetőségekről (DiMartini és mtsai, 2015).