Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.
Tanulmányok a jelentéstan köréből
Az egyet se(m) igéhez viszonyított szórendi helye
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- Variációk faktív igékre
- Az is és más additív kifejezések fókuszérzékenysége igei és igenévi szerkezetekben
- 1. Bevezetés: az is a magyar generatív szakirodalomban, valamint más additív kifejezések
- 2. Mondatrészek rendezett n-esei az IS-kifejezések fókusztartományában
- 2.1. Az is-sel módosított kifejezést tartalmazó mondatban mit is módosít az IS?
- 2.2. Karakterdallam alapú intonációs modell a magyar mondatokra
- 2.3. Hogyan is intonáljuk az IS-típusú kifejezéseket?
- 2.4. Az IS-típusú kifejezések fókusztartománya
- 2.5. Szórendi és ellipszislehetőségek IS-kifejezéssel alkotott mondatok esetében
- 2.6. A szintén a mondattagolás Topik szakaszában?
- 2.1. Az is-sel módosított kifejezést tartalmazó mondatban mit is módosít az IS?
- 3. Az IS-kifejezések megjelenése az igei szerkezettől eltérő szórendi lehetőségeket kínáló igenévi kifejezésekben
- 4. Összefoglalás
- Irodalom
- 1. Bevezetés: az is a magyar generatív szakirodalomban, valamint más additív kifejezések
- Tagadás, fókusz, kommunikatív funkciók és formális grammatika
- Minden is
- Komplementerhalmaz alapú megközelítés a szórendi megkötésekre a magyar preverbális mezőben
- Egyet se félj: az egyet áltárgy tagadott alakja a magyarban
- Az érzékelés-, (fel)ismerésés diszpozicionális igék inherens modalitása
- 1. Bevezetés
- 2. A képesség-segédigével való kombinálhatóság hiánya
- 3. Körülménymodalitást kifejező infinitívuszos főmondatok
- 4. Diszpozicionális mediális igék
- 5. Képességet kifejező modális segédigeként
- 6. FCI-engedélyezés
- 7. De miért?
- 8. Konklúzió
- Irodalom
- 1. függelék: Igék és szerkezetek – Áttekintő táblázat
- 2. függelék: Igék és szerkezetek – Példamondatok
- 1. Bevezetés
- A magyar igék lexikális szemantikájának megszorítottsága
- Két magyar adverzatív kérdés inkvizitív szemantikai keretben
- Poliszémia politópokkal
- A köznévi argumentumok nyelvtől függő nem-lexikális interpretációs lehetőségei
- 1. Bevezetés
- 2. Csupasz köznevek interpretációinak összevetése szemantikai kiindulópont alapján
- 3. A vizsgált nyelvi adatok és az azokkal kapcsolatos problémák
- 4. A határozatlan, határozott és generikus interpretációk
- 5. Csupasz köznévi argumentumok generikus állításokban
- 6. Konklúzió: a köznevek lexikális jelentése alulspecifikált
- Irodalom
- A topik mint az argumentumszerkezet része
- A prozódia hatása diszjunktív tagadó mondatok hatókör-értelmezésére óvodáskorban
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2024
ISBN: 978 963 454 995 6
Kötetünk tizenhárom tanulmánya részben a magyar nyelv korábbi írásokból már ismert szemantikai jelenségeinek, részben első ízben itt bemutatott jelentéstani kontrasztoknak az elemzésére és magyarázatára vállalkozik. A tanulmányok mindegyike az ún. formális szemantika elveit és módszereit követi, tehát igyekszik precíz és cáfolható megállapításokat tenni, és ezeket formális, matematikai eszközökkel is megfogalmazza.
A kötet tanulmányai változatos jelentéstani problémákat tárgyalnak. Az egyik a lexikai szemantika egyik alapkérdésére (Hogyan különíthető el egymástól a poliszémia és a homonímia?) ad új választ, négy további pedig az igejelentés és egyes szemantikai igeosztályok jellemzésére tesz új javaslatot, vagy vizsgálja felül a korábbiakat. Ezek az egyet ne/nem/se/sem szerkezettel kompatibilis igék osztályaival; a magyar igetövek eseménylexikalizációs tulajdonságaival; az önkéntelen érzékelést, az önkéntelen megismerést ill. tudást, valamint a fizikai diszpozíciót kifejező igék összefüggő szemantikai jellemzőivel foglalkoznak, illetve a faktivitás mint lexikai tulajdonság elvetése mellett érvelnek.
Az írások egy másik csoportja olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyeknek a jelentését logikai operátorok segítségével szokás modellezni, mint például az is és a hozzá hasonló fókuszérzékeny additív operátorok, az is-t tartalmazó összetett elemek (mégis, úgyis, így is, igenis, nem is, ugyanis, vagyis és máris), a kvantoros, illetve fókuszpartikulás kifejezések a magyar mondat ige előtti tartományában, a csupasz köznévi argumentumok, a mondattagadás és a fókusztagadás közötti különbség, valamint a tagadás és a diszjunkció hatóköri interakciói. Az igei argumentumszerkezet, a topik összetevők, és a beszédaktusok között létesít kapcsolatot egy további tanulmány, egy másik pedig egy speciális kérdő beszédaktust jellemez.
A kötetben mindvégig a közérthetőségre törekedtünk, így azoknak az érdeklődő olvasóknak is ajánlható, akik nem a formális szemantika szakterületének a művelői.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero