2. Ki mit tud?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kezdjük egy egyszerűnek tűnő kérdéssel: faktív-e a tud ige a magyarban? Az első tény, amit megfigyelhetünk, hogy többféle szerkezetben is előfordulhat a tud ige, és ez hatással van a faktivitására (vö. Kiefer 1978):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az (3a) és (4a) példákban a tud ige opcionális tárgyi vonzattal (azt) jelenik meg a főmondatban; ez a tárgyi vonzat az alárendelt mondatot képviseli a főmondatban (vö. Kenesei 1994; É. Kiss 2002; Ürögdi 2012). Ebben az esetben a (3a) veridikális (vagyis a mondat igazsága maga után vonja a beágyazott mondat igazságát) és a beágyazott mondat igazsága akkor is fennmarad, ha következménymegszüntető operátor (pl. tagadás) hatókörében van (4a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a (3b) nem veridikális, és következménymegszüntető operátor (pl. tagadás) hatókörében nem projektál; ez utóbbi tényt mutatja, hogy a (4b)-ből nem következik, hogy Mari lemondott (l. még Gyarmathy 2012; Ürögdi 2012). Az úgy névmás ebben az esetben evidencialitásjelölő funkciót tölt be (vö. Kugler 2012): azt jelzi, hogy az alárendelt mondat igazsága szubjektív, vagyis valaki (példánk esetében az alany) igaznak tartja, de a beszélő nem köteleződik el az igazsága mellett. Éppen ezért ez a konstrukció a diskurzusban gyakran tudósító (reportative) funkciót tölt be:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes megfigyelni, hogy nemcsak a tud ige, de más, hagyományosan faktívnak tartott igék is állhatnak az úgy evidencialitásjelölő névmással. Ebben az esetben a teljes mondatból nem következik az alárendelt mondat igazsága (6a), szemben azzal, amikor az utalószó az arra/azt névmás (6b).2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az is érdekes, hogy ha van a fenti igéknek perfektív változata (pl. megtudta), az soha nem kompatibilis az úgy névmással.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor a tud ige nem tárgyi, hanem delatívuszi (arról) vonzattal áll (3c)–(4c), óvatosnak kell lennünk a következtetéssel. Egyrészt a (3c) egyértelműen veridikális. A (4c)-ben viszont az, hogy következik-e a mondatból az alárendelt mondat igazsága, látszólag attól függ, hogy az alárendelt mondat milyen módban van: kijelentő módban következik a tagadott mondatból a beágyazott mondat igazsága, feltételes módban nem. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy a mondat mindkét esetben sugallja az alárendelt mondat igazságát, csak éppen a feltételes módban lévő mondat olyan gyenge követelményt támaszt a kontextussal szemben (esetünkben azt, hogy lehetséges, hogy Kati lemondott), hogy szinte láthatatlan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feltételes módban lévő ige delatívuszi vonzata funkcióját tekintve azt jelzi, hogy az információ, amelyre vonatkozik, már előfordult/felmerült a diskurzusban (discourse-old). Így az alábbi példa azt sugallja, hogy a lehallgatás már felmerült: A volna ilyenkor szóbeli (hearsay) evidencialitás-jelölő szerepet tölt be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(8)3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a megállapítás más ún. faktív igékre is érvényes, amelyek delatívusszal (vagy szublatívusszal) állhatnak:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(9)4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti példákban az utalószó jelezte, hogy a pozitív mondat veridikális olvasatot kap-e (vagyis a beszélő igaznak tartja a beágyazott mondatot), vagy szubjektív olvasatot kap (vagyis az alany tartja igaznak a beágyazott mondatot). Az azt/arról/arra utalószó esetében az olvasat veridikális, az úgy utalószó esetében pedig szubjektív.5 Veridikális olvasat esetén a beágyazott mondat igazsága öröklődik (projektál), a szubjektív olvasat esetében azonban nincs projekció: vagyis a következménytörlő operátor hatókörében levő mondatból nem következik a beágyazott mondat igazsága. Az arról utalószó a tud igével állva továbbá anaforikus követelményt is támaszt, mégpedig azt, hogy a beágyazott mondat tartalma már előfordult a szövegkörnyezetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néha azonban akkor is kaphat a mondat szubjektív, nem veridikális értelmezést, ha az azt utalószóval áll: az alábbi példákban a beszélő nem kötelezi el magát a beágyazott mondat igazsága mellett, a mondatok csupán közvetítik az alany nézőpontját. A beágyazott mondat az alany szempontjából van értelmezve, és csak az alany szempontjából minősül tudásnak (vö. Abrusán 2023):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6, 7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Találunk hasonló példákat az emlékszik, hall igékkel is (l. még Gyarmathy 2012).8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9 10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti (10)–(11) példákban az utalószó mindig az ige előtti pozícióban van. A szubjektív olvasat nem lenne lehetséges utalószó nélkül, vagy ha az utalószó az ige mögötti pozícióban lenne.11 Összegezve azt mondhatjuk, hogy a szubjektív, nem veridikális olvasat a fenti igékkel csak akkor lehetséges, ha valamilyen utalószó van az ige előtti pozícióban: az úgy (gyakran), vagy (ritkábban) az azt/arra/arról. Abból viszont, ha az azt/arra/arról az ige előtti pozícióban van, még nem következik a veridikalitás hiánya, fókuszban lévő utalószóval lehet veridikális is a mondat olvasata.12 A (10) példák szubjektív értelmezésébe az is belejátszik, hogy a cikk írója nyilvánvalóan nem tartja az alanyt megbízható forrásnak a beágyazott mondat tartalmával kapcsolatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül, Gyarmathy (2012) azt vizsgálta, hogy mi történik, ha ún. faktív attitűdpredikátumokat határozók módosítják. Gyarmathy (2012) az értékelő határozókat (pl. jól, rosszul) elemzi, és arra jut, hogy ezek a módosítók befolyásolják, hogy a komplementumok milyen értéket vesznek fel egy igazságskálán. A (12a) esetében az érték 1, vagyis a mondat veridikális, (12b) esetében viszont 0, vagyis a mondatból következik az alárendelt mondat hamissága.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(12)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyarmathy (2012) azonban nem tér ki arra a meglepő tényre, hogy következménytörlő operátor hatókörében ezekkel a módosítókkal egyik esetben sem látunk projekciót: Az alábbi mondatok egyikéből sem következik, hogy esni fog (és az se, hogy nem fog):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(13)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ebben a szakaszban említett példák nehezen összeegyeztethetőek azzal a nézettel, mely szerint a fenti igék lexikálisan faktívak. E nézet védőinek azt kellene feltételezniük, hogy van faktív és nem faktív változata is a tud igének, és ezek disztribúciója részben a beágyazott mondatra utaló névmástól, részben az utalószó pozíciójától függ, továbbá az is közrejátszik a veridikális következmény elérhetőségében, hogy a beszélő mennyire tartja az alanyt megbízható forrásnak az adott kérdésben. Végül pedig azt is meg kellene magyarázniuk, hogy az értékelő módosítók jelenlétében az igék veridikalitása változhat, a projekció viszont eltűnik.
2 Ha a beágyazott mondatra utaló azt/arra névmás az ige előtt hangsúlyos pozícióban van, a mondatnak nincsen faktív következménye. Ezt a kérdést a 4. szakaszban vizsgálom részletesen.
5 A szubjektív olvasatot hívhatnánk szubjektív-veridikális olvasatnak is, vagy alany-centrikus veridikalitásnak is (szemben az objektívvagy beszélő-centrikus veridikalitással). Ez az olvasat mutat hasonlóságokat a Giannakidou és Mari (2021) által tárgyalt ún. solipsistic belief-fel, de nem mondható ugyanannak. A különböző olvasatokról l. még Vendler (1980)-at is.
8 Találunk hasonló példákat a lát igével is, de ennek a kollokviális használata ma már nem feltétlenül perceptív ige, inkább vélekedést fejez ki. (i) Ez egyszerűen nem politika, azt látom, hogy a rendszer omlik ránk. (https://www.youtube.com/watch?v=_AYX57P4hnc)
11 Érzésem szerint a (11a-b) példákban az arra/azt utalószó helyettesíthető lenne az úgy utalószóval. A (10a) példában viszont, ha felcserélnénk az azt utalószót az úgy utalószóval, a beszélő azt fejezné ki, hogy nincs véleménye a témáról. Az eredeti példa azonban ironikus álláspontot sugall.
12 Íme egy veridikális példa: (i) A munkáltató a felmondás megtételekor nem ismerheti pontosan sem a felmondási idő kezdetének, sem a munkaviszony megszűnésének időpontját, csupán azt tudja, hogy a korlátozást jelentő időszak lejártát követő napon kezdődik a felmondási idő. (https://tinyurl.com/yttp7k28)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave