6.2.2. Projekció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Honnan tudják a beszélgetőpartnerek, hogy mit tartalmaz az információs állapot, vagyis, hogy mi van a P-ben? Részben a beszélgetés-előzményből, részben pedig az állított mondat tartalmából tudnak hipotézist felállítani arra nézve, hogy mit tartalmazhat P. Vagyis a projekció nagy részben egy hipotézis arra nézve, hogy mit tartalmaz az információs állapot.1 Amit preszuppozíciónak hívunk, az egy gyakori hipotézistípus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gondolatmenet illusztrálására nézzünk először egy nem faktív példát. Tegyük fel, hogy egy pozitív mondatot állítunk, és a mondat által közvetített információ egy részét már tartalmazza az információs állapot. Például, ha az kérdés a diskurzusban, hogy Hol a macska?, az információs állapot már tartalmazza azt, hogy van egy macska. Az (59)-ben adott válasz leszűkíti πPx‑et egy olyan partícióra, amelyből következik, hogy van sufni is. Ebben az esetben előfeltételezve van, hogy van macska, de a sufni létezése nincs (bár a sufni is határozott leírás), az inferencia, hogy létezik egy sufni, abból következik, hogy az állítás el lett fogadva és az így generált új partícióból már következik a sufni létezése. Ebben az esetben nem válik el élesen, hogy mi volt előfeltételezve és mi volt állítva.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(59)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tegyük fel, hogy a válasz a következő:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(60)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (60)-ban tartalmazott információ elvileg nagyon tág értelmezést tesz lehetővé: pl. kompatibilis azzal hogy nincs macska, nincs sufni, vagy ha van is macska, nincs a sufniban stb. Ugyanakkor a macska létezése továbbra is következik az információs állapotból, hiszen a kérdésre adott minden válaszból következik a macska létezése. Bár a (60)-ban átadott információ elvileg kompatibilis azzal, hogy nem létezik macska, az adott információs állapotban legvalószínűbb értelmezés, ha leszűkítjük a jelentését legalább (61)-re (különben drasztikusan meg kéne változtatnunk az információs állapotot):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(61)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor (61) még mindig tág értelmezést tesz lehetővé: pl. van sufni, de a macska nincs ott, vagy nincs is sufni. Elvileg mindkettő lehetséges, de kérdés, hogy minek alapján állítja a beszélő a (61)-et. Ha például azért, mert körbenézett a kertben, valószínű feltevés a hallgató részéről, hogy van a kertben sufni, de nincs ott a macska.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(62)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a második értelmezés sem kizárt, pl.:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(63)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóval nehezebb tagadni az alany létezését: a mondatban a macska topik pozícióban van, így jelzi, hogy róla van szó: másképpen mondva, rá vonatkozik az információs állapotban jelzett kérdés/téma. Mivel ebből a kérdésből már következik a macska létezése, ennek elutasítása az információs állapot komolyabb revízióját vonná maga után.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(64)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a topik konvencionálisan jelzi, hogy mi a mondat témája, egy olyan helyzetben, ahol a hallgató információs állapotában nincs benne a macskára vonatkozó kérdés, a (60)-ból ki tudja következtetni, hogy ez a kérdés a beszélő információs állapotának része, ebből pedig azt, hogy a beszélő úgy gondolja, hogy van macska. (A határozott leírások preszuppozíciói és az információstruktúra közötti kapcsolatról l. pl. Strawson 1950; 1964; Atlas 2004; Schoubye 2009; Abrusán–Szendrői 2013.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti példa azt illusztrálja, hogy többirányú reflexió irányítja azt, hogy hogyan értelmezzük a mondatot: egyrészt felhasználjuk a már meglévő tudást az információs állapotról, másrészt a mondat grammatikailag (is) jelzett információstruktúrája is segít abban, hogy hipotézist állítsunk fel az információs állapotról. Egy állítás értelmezése (beleértve a negatív vagy feltételes mondatban lévő állítást is3 az így generált hipotetikus információs állapothoz képest történik. Ennek eredményeképpen, az állítás vagy tagadás csak egy részére vonatkozik a mondat által tartalmazott összes információnak. A maradék információ az információs állapot részeként van értelmezve.
1 Mint Yalcin (2011) megemlíti, az információs állapot explicit (látható) és implicit (nem látható) információt is tartalmaz. Az első csoportba tartozik az az információ, amely érzékeny a P-ben kódolt témára. A második csoportba tartoznak azok az információk, melyek következnek P-ből, de nem kapcsolódnak a kérdéshez. A preszuppozíciók általában a második csoportba tartoznak.
2 Azért használom a tagadás mondaton kívüli formáját (és nem azt, hogy A macska nincs a sufniban), hogy a negáció szintaktikai hatókörébe egyértelműen beleessen mindkét határozott leírás. Az ilyen tagadás azért nem hangzik természetesen, mert a negáció nagyon tág értelmezését teszi lehetővé, ezért pragmatikailag nem a leghasznosabb.
3 Ebben a dolgozatban nem tudok kitérni a feltételes mondatok értelmezésére. A fent vázolt nézettel elvileg kompatibilis elméletek pl. Yalcin (2007), Ciardelli (2022), McHugh (2023).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave