1.3. Az inkorporáció fogalmának irrelevanciája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos hangsúlyozni, hogy a csupasz közneveknek csak az olyan mondatbeli előfordulásaival foglalkozom, ahol ezek produktív, a szelekciós szabályoknál erősebb szemantikai korlátozások nélküli argumentumai a mondat fő predikátumának. Ennek megfelelően az itt vizsgált csupasz köznévi argumentumokat nem tekintem szemantikai szempontból inkorporált argumentumoknak. Carlson (2006) az inkorporáció jelenségével kapcsolatos tanulmányokat összegezve elkülöníti a szintaktikai-morfológiai inkorporációt a szemantikai inkorporációtól. A szemantikai inkorporációval kapcsolatos tulajdonságokat összegyűjtve(szűk hatókör, nemspecifikus interpretáció stb.) rámutat, hogy ki kell ezt a kritériumrendszert egészíteni az interpretációs korlátozottság (restrictedness) tulajdonságával is ahhoz, hogy valódi szemantikai inkorporációról beszélhessünk. Amit Carlson korlátozottságnak nevez, az az a tulajdonsága a szemantikai inkorporációval jellemezhető szerkezeteknek, hogy a jelentésükre vonatkozik valamilyen korlátozás, azaz a jelentésük nem teljesen kompozicionális, hanem többé-kevésbé idiomatikus. E nélkül a tulajdonság nélkül a fent említett jellemző szemantikai tulajdonságegyüttes nem elégséges feltétele annak, hogy a csupasz köznévi argumentum szemantikailag is inkorporáltnak legyen tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ámbár a magyarban a csupasz köznévi argumentumok szintaktikailag a V’ alá tartoznak, szemben a teljes DP-kkel, és ezt nevezhetjük szintaktikai inkorporációnak, ez nem vonja maga után azt, hogy a magyar csupasz köznévi argumentumok általában megfelelnek a szemantikai inkorporáció kritériumainak is. Itt csak olyan csupasz közneves példák fognak szerepelni, amelyeknek a magyar megfelelői Vincze (2011) tesztkritériumai alapján világosan elkülöníthető produktív konstrukciók; ezekre viszont nem nagyon jellemző a fent említett korlátozottság, ami a félig-meddig vagy egészen idiomatikus konstrukciók sajátja. Mindezek alapján nem érthetünk egyet azzal a nézettel – amit például Farkas és de Swart (2003) is képvisel –, amely szerint általános érvényű szabály az, hogy a magyarban a morfológiailag egyes számú csupasz köznevek szemantikailag inkorporált argumentumok; kétségtelenül vannak ilyenek is, de itt nem ezekkel foglalkozom.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az inkorporáció fogalma és további vizsgálata azért is irreleváns ennek a tanulmánynak a szempontjából, mert itt a csupasz köznevekhez potenciálisan tartozható határozott, határozatlan, fajtajelölő szemantikai interpretációkat az angolban és a mandarin kínaiban is vizsgálom, mégpedig olyan produktív szerkezetekben, amelyek szintén nem felelnek meg a szemantikai inkorporáció fogalmában Carlson (2006) szerint definitív szerepet játszó korlátozottsági kritériumnak. Az egyes konkrét nyelvek szintaktikai szerkezeteinek a vizsgálata nem befolyásolja ennek a tanulmánynak az eredményeit, így a szintaktikai inkorporáció fogalmának a használata a magyarral kapcsolatban csak zavart okozna.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave