A köznévi argumentumok nyelvtől függő nem-lexikális interpretációs lehetőségei1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p2)
Maleczki Márta
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p3 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p3)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p3)
Szegedi Tudományegyetem
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p4 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p4)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p4)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p6 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p6)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__165/#m1032anyt35_163_p6)
Kivonat: A mondatokban a főnévi kifejezésekhez tartozó határozott, fajtára referáló vagy határozatlan interpretációknak nincs mindig explicit megkülönböztető nyelvi eszköze. Az argumentumként előforduló, determináns nélküli köznevekhez is tartozhat ezek közül az interpretációk közül egy vagy több, olyan nyelvekben is, ahol vannak névelők. Az interpretációs lehetőségek az adott nyelv sajátosságaitól és a csupasz köznév konkrét előfordulásának a kontextusától (predikátum-tulajdonságoktól, mondattípustól, tágabb nyelvi és nem nyelvi kontextustól) függenek. Kérdés, hogy milyen lexikális alapjelentés teheti lehetővé ezeket az interpretációkat. Ez a tanulmány amellett érvel három, tipológiailag eltérő nyelv (magyar, angol, mandarin kínai) adatai segítségével, hogy egyik fent említett interpretációtípus sem tekinthető alapjelentésnek, hanem ezek mindegyike a köznevek lexikálisan adott, a fenti interpretációk szempontjából alulspecifikált jelentésének a pontosítása az adott nyelv és az adott kontextus sajátosságainak megfelelően.
Kulcsszavak: csupasz köznevek; határozatlan interpretáció; generikus állítások; strukturált modellek; nyelvi univerzálék
On the possible non-lexical interpretations of bare common nouns across languages
Abstract: The indefinite, definite and kind-denoting interpretations of nouns or noun phrases are not always marked by linguistic means. Arguments may occur without determiners in languages having articles as well, and the bare noun can be interpreted in one or more ways mentioned above, depending on the peculiarities of the language, and the context the bare argument occurs in (predicate properties, sentence-type, broader or narrower linguistic and non-linguistic context). This raises the question what kind of basic lexical meaning is to be assumed for common nouns such that they could acquire the above-mentioned interpretations. On the basis of three, typologically different languages (Mandarin, English, and Hungarian) it is shown that neither the indefinite nor the kind interpretation belongs inherently to the meaning of nouns. Lexical meanings are underspecified in this respect, and these interpretations – similarly to the definite interpretation – arise from the linguistic and non-linguistic context, depending on the special properties of the language.
Keywords: bare nouns; (in)definite interpretation; generic sentences; structured models; linguistic universals
1 Köszönet a két névtelen lektornak és Gyuris Beáta szerkesztőnek az átdolgozásra inspiráló véleményekért, kérdésekért. Külön köszönet Hollai Violának a mandarin kínai adatokról való konzultációkért. A cikkben fellelhető hibákért minden felelősség a szerzőé.