Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
A topik mint az argumentumszerkezet része
›
3. A topik mint tematikus szerep
›
3.1. A topik argumentum

3.1. A topik argumentum

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az igék argumentumszerkezete azon események vagy állapotok ontológiai szerkezetét tükrözi, amelyekre hivatkoznak. Ennek megfelelően az ige argumentumai jól meghatározott szerepet játszanak az ige által jelölt eseményben. Ezen szerepet a modellelméleti szemantikában többféle absztrakciós szinten lehet leírni. Ebben a cikkben a tematikus szerepekre meglehetősen általánosan fogunk hivatkozni, például ágens, páciens, eszköz stb., anélkül, hogy pontosan definiálnánk őket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a beszédaktus mint cselekvés egy a konkrét világban térben és időben elhelyezkedő esemény, nem meglepő, hogy ezen eseményekre is igékkel hivatkozhatunk, és a beszédaktusok szereplői ennek megfelelően megjelennek ezen igék argumentumszerkezetében. A (10a) példában megjelenített beszédaktust jelölheti a mond vagy az állít ige, és a beszédaktus cselekvő ágens-e, valamint annak tartalm-a (TA) egyaránt megjelenik az igék argumentumszerkezetében, ahogy azt a (10b) és (10c) mutatja.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogy a mond ige tárgya, mint a példában, a tartalom – és nem egyszerűen a téma – szerepet játssza, elsősorban Pietroski (2000) és Moulton (2009) érvelésére vezethető vissza, akik megmutatják, hogy a propozicionális tartalmú igék és főnevek fontos közös tulajdonságát lehet a tartalom szerep segítségével megragadni. Onea és Mardale (2020) fogalmazza meg azt a javaslatot, hogy a beszédaktusokat jelölő igék argumentumszerkezetéhez az ún. E-topic szerep is társul. Ezt a tematikus szerepet elsősorban egy delatívuszi esetű argumentummal lehet kódolni, amit pl. a (11) példa Mariról összetevője illusztrál. Utóbbi azt az individuumot jelöli, amelyről a mondatban hivatkozott beszédaktus szól. (Pl. a (11) által hivatkozott beszédaktus megfelel a (10a)-ban bemutatottnak.) Ebben a tanulmányban ezt a szerepet egyszerűen topik-ként (TOP) jelöljük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Onea és Mardale (2020) szerint – például Moulton (2009) vagy Rawlins (2013) elemzésével szemben – az angolban az about-argumentum rendszeres, bár nem kizárólagos grammatikai jelölése a topik tematikus szerepnek. Mielőtt azonban folytatnánk, kulcsfontosságú tisztázni, hogy amikor azt mondjuk, hogy a topik egy tematikus szerep, ezzel azt is állítjuk, hogy a topik fogalom egy eseményre és nem egy mondatra vagy nyelvi struktúrára vonatkozik. Tehát a TOP(e, m) állítás a szó szoros értelmében teljesen kihagyja magát a beágyazott tagmondatot: nem azt állítja, hogy Mari annak a tagmondatnak a topikja, hogy [Mari] éhes, hanem azt, hogy Mari a mond-eseménynek, tehát annak az eseménynek, aminek Pál az ágense, a topik-ja. Pontosan emiatt tartom félrevezetőnek az Onea és Mardale (2020)-féle E-topik fogalmat, hiszen nem a beágyazott tagmondat topikjára vonatkozik. Ennek megfelelően a topik a következőkben mindig egyértelműen egy (beszédaktus típusú) eseményre fog vonatkozni és sohasem mondatokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A topik egy olyan igének az argumentuma, amelynek tartalom argumentuma is van, függetlenül a beágyazottsági szinttől. Ennek megfelelően a (12) példában Kingáról az állít ige topik argumentuma.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(12)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel azonban ebben a cikkben semmilyen előnye nincs a mélyen beágyazott tagmondatok tanulmányozásának, a következőkben csak olyan példákat fogunk vizsgálni, amelyekben a topik a mátrixige argumentuma és csak egy beágyazott tagmondat jelenik meg. Ennek megfelelően általánosan a topik-ról mint a mátrixige argumentumáról fogunk beszélni akkor is, amikor nem egy konkrét példát vizsgálunk, hiszen a (12)-höz hasonló példákat csaknem a tanulmány legvégéig figyelmen kívül fogjuk hagyni.
1 Megjegyzendő – bár ezt a gondolatot nem fogom ebben a tanulmányban továbbvinni –, hogy nem azonos a beszédaktusok elméleti osztályozásában szereplő kategóriák (Austin 1962; Searle 1969 stb.) illetve azon igék halmaza, amelyekkel a beszédaktusokra hivatkozni lehet, nemcsak a magyarban, hanem sok más nyelvben sem (pl. megmond, elmond, kimond, elárul, elmesél, állít stb.). Ehhez hozzá kell tenni, hogy a beszédaktusokat jelölő igék igencsak különböznek abban, hogy az argumentumszerkezetükben melyik argumentumok jelennek meg láthatóan.
2 A delatívusz nemcsak a topik szerepet kódolja, hanem különböző egyéb helyhatározó (előzményhatározó) adjunktumokat vagy argumentumokat is, és azt is megengedhetjük, hogy más eset is kódolja a topik szerepet, erre viszont részletesebben nem térünk ki.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave