Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Két magyar adverzatív kérdés inkvizitív szemantikai keretben
›
2. Az adverzatív kiegészítendő kérdések formai és jelentésbeli sajátosságai
›
2.1. Cheung (2008; 2009) megfigyelései

2.1. Cheung (2008; 2009) megfigyelései

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adverzatív kérdések olyan nem-kanonikus kiegészítendő kérdő mondatok, melyek funkciója nem (vagy legalábbis nem a hagyományos értelemben vett) információszerzés, hanem az ellentmondás, tehát ez a kérdésfajta alapvetően reakció egy korábbi megnyilatkozásra. Ha az adverzatív kérdést megelőző megnyilatkozás propozicionális tartalma vagy egy abból következő propozíció p, akkor az adverzatív kérdés jelentése Cheung szerint „nem p” lesz, amit az alábbiakban „¬p”-ként jelölök. A (2a)-ra vonatkoztatva p = ’János vegetáriánus’, (2a) jelentése pedig ¬p = ’János nem vegetáriánus’. Azon felül, hogy az adverzatív kérdés segítségével a beszélő ¬p mellett kötelezi el magát, használatához arra is szükség van, hogy a hallgató szerint p igaz legyen. Tehát (2a) akkor használható adverzatív értelemben, ha előtte a beszélgetőpartner olyan megnyilatkozást tett, mely arra enged következtetni, hogy szerinte János vegetáriánus. Mindezek mellett pedig Cheung szerint a beszélő úgy kell, hogy gondolja, hogy a hallgatónak már tudnia kellett volna, hogy p nem igaz. Ezen jellemzők összefoglalása alább látható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szemantikai-pragmatikai jellemzők mellett Cheung a következőt figyelte meg. Azokban a nyelvekben, melyekben a kiegészítendő kérdések használhatók erre a célra, tipikusan nem akármelyik kérdőszó jöhet szóba, hanem csak közülük néhány. Ez a magyarra is igaz, melyben csak a hol és a mióta kérdőszók állnak rendelkezésre arra a célra, hogy a beszélő egyet nem értését vagy megrökönyödését fejezze ki (és például a honnan? vagy mi? kérdőszók már nem).1,2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár előfordulhat, hogy a kérdőszó teljesen azonos kanonikus kérdésbeli változatával, egyes nyelvekben a kérdőszók adverzatív és kanonikus változatai formailag eltérnek egymástól. Erre látunk példát a kantoni nyelvben: a kantoni bindou ’hol’ használható mindkét értelemben, de a hai bindou ’hol’ csak kanonikus kérdésekben fordulhat elő, l. a (4) példát, melyben az adverzatív olvasat csak a bindou alakkal elérhető. A Cheung által megfigyelt aszimmetria más nyelvekben is tetten érhető. A mandarinban a kantonihoz hasonlóan a ’hol’ kérdőszó különböző változatai nă(r) és zài năr; ezek közül csak az utóbbi szerepelhet kanonikus kérdésekben.3 Az angol since when ’mióta’ az észak-amerikai beszélők egy része számára már nem használható kanonikus kérdésekben, csakis adverzatív értelemben. A kanonikus kérdésekre ezek a beszélők a how long kérdőszót használják. A magyarban azonban ilyen módon (még) nem különült el formailag a hol és mióta kérdőszók kanonikus és adverzatív használata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kantoni adverzatív kérdésekben a kérdőszók kevesebb pozícióban fordulhatnak elő a kanonikus kérdésbeli lehetőségekhez képest. Adverzatív olvasata csak akkor lehet egy kérdő mondatnak, ha a kérdőszó megelőzi a modális segédigét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a tény azért fontos, mert ez az egyik érv, amely amellett szól, hogy az adverzatív kérdésekben a kérdőszó a bal periférián helyezkedik el (l. még a 4.1. részt).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cheung szerint az adverzatív kérdések kérdőszói nem azonosak a kanonikus kérdőszókkal, az adverzatív kérdésekben előforduló változatot ezért „negatív kérdőszóknak” nevezi; ezek negatív olvasatukat egy rejtett üreshalmazmorfémától nyerik. A kanonikus kérdések jelentését Cheung egy úgynevezett hamblini propozícióhalmazzal modellezi (Hamblin 1973), vagyis úgy tekint a kérdés jelentésére, mint a kérdésre adható lehetséges válaszok halmazára. Az adverzatív kérdések Cheung szerint abban különböznek a kanonikus kérdésektől, hogy ez a halmaz egy üreshalmaz-operátor hatókörébe kerül, melynek köszönhetően a kérdés az üreshalmaz-választ jelöli. Mindez azért lehetséges, mert e kérdőszóknak Cheung szerint nem-kanonikus tartománya (domain) van. Vagyis a hol? kérdőszó nem helyekre vonatkozik, a mióta? nem időpontokra, és a hogy? sem okokra vagy módokra, hanem mind lehetséges világokra vonatkoznak, és azok üres halmazát jelölik. Ebből következően Cheung azt is állítja, hogy az adverzatív kérdések, kérdőszótól függetlenül, mind a húsz általa vizsgált nyelvben propozicionális tagadást fejeznek ki.
1 A hogy kérdőszós, ellentmondás céljából használt kérdések is tekinthetők adverzatív kérdéseknek, de a predikátumnak kötelezően feltételes módban kell szerepelnie (Hogy lenne vegetáriánus?), míg a hol? és mióta? esetében a feltételes mód rosszul formálttá teszi a kifejezést. Ebben a cikkben nem lesz szó a hogy? kérdőszós adverzatív kérdésekről, a hogy kérdőszó adverzatív használatával kapcsolatban l. Cheung (2008; 2009), Tsai (2008) és Pak (2017) munkáját. A hogy mellett a hogyhogy kérdőszavas kérdések tárgyalását is későbbre hagyom, bár ezeknek a kérdéseknek is lehet adverzatív olvasata (l. Kálmán 2001; Molnár 2010).
2 E tanulmány egyik bírálója megjegyzi, hogy a honnan előfordulhat adverzatív kontextusban, lásd: Honnan szeded, hogy…? Fontos megemlíteni, hogy ezek szigorúan véve nem tartoznak az itt tárgyalt megnyilatkozástípusba. Az itt tárgyalt adverzatív kérdések szerkezete kérdőszó+p, és egyes nyelvekben a mondatbevezető megjelenik a kérdőszó után. Viszont elképzelhetőnek tartom, hogy az adverzatív kérdések ilyen beágyazott szerkezetekből alakultak ki, grammatikalizáció útján, ugyanis a helyre utaló kérdőszót tartalmazó adverzatív kérdésekben több nyelvben is a honnan? megfelelője szerepelhet csak (erre példa többek közt a francia d’où, a hindi kidhar se, a pandzsábi kithõ, a mexikói spanyol de dónde, vagy a libanoni arab men wen la wen ’mettől meddig’.)
3 A kantoni hai (喺) és a mandarin zài (在) lokatív módosítókkal előforduló kopulák, magyar fordításuk ’van (valahol)’.
4 A rövidítések: aux = segédige, kop = kopula, Q = kérdő partikula.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave