4.1. Az adverzatív kérdéseknek is van kiemelt alternatívája?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (4) példában láttuk, hogy a kantoni adverzatív kérdésekben a kérdőszó csak a modális segédigét megelőző pozícióban szerepelhet. Ez és a kérdőszó egyéb, alább bemutatott tulajdonságai arra engednek következtetni, hogy a kérdőszó magas pozícióban van. Ezt támasztja alá a (26)-ban szereplő brazíliai portugál példa, ahol az adverzatív kérdőszó megelőzi a mondatbevezetőt. A brazíliai portugál kiegészítendő kérdő mondatokban a mondatbevezető opcionális, de adverzatív olvasatot csakis mondatbevezetővel együtt kaphatunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyarban a mondatbevezetők disztribúciója ugyan nem mutat különbséget a két olvasat közt (egyik olvasat sem tűri meg), de vannak további olyan tulajdonságok, melyek a magyarra nézve is egyértelművé teszik, hogy az adverzatív kérdésekben a kérdőszó nem „alulról” mozog „fel”. Ilyen Cheung (2008; 2009) azon megfigyelése, hogy az adverzatív kérdésekben egyszerre szerepelhet a kérdőszó és az arra adott kanonikus válasz. Cheung példáinak fordításából látszik, hogy ezek a magyar adverzatív kérdésekben is lehetségesek:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(27)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További érvként szolgál az úgynevezett minimalizáló típusú negatív polaritású elemek (minimizers) disztribúciója, ezek az elemek ugyanis csak korlátozottan fordulhatnak elő adverzatív kérdésekben. Míg az olyan kifejezések, mint a nincs egy lyukas garasa (sem) előfordulhatnak tagadott kijelentő mondatok mellett retorikai kérdésekben is, addig adverzatív kérdésekben elfogadhatóságuk legalábbis kérdéses, de inkább rosszul formáltak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(28)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a tény is magyarázható azzal, hogy a kérdő mondat szintaktikai felépülésében először a kiemelt alternatívát jelölő kifejezés jött létre, és a kérdőszó csak ez után, kívülről kerül a szerkezetbe. Ez esetben ugyanis a kérdőszó előtti fázisban a mondatnak már tartalmaznia kellene a negatív polaritású elemet, de mivel kérdőszó hiányában azt nincs mi engedélyezze, az eredmény rosszul formált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegezve tehát a fenti érvek mind amellett szólnak, hogy az adverzatív kérdések kérdőszava magasabb pozícióban, a bal periférián helyezkedik el. Amennyiben a kérdőszavak nem a kanonikus helyükről mozognak el, felmerül a kérdés, hogy az adverzatív kérdéseknek van-e a kiegészítendő kérdésekhez hasonlóan kiemelt alternatívájuk. Ugyanis az adverzatív kérdések kiemelt tulajdonságára a kanonikus kiegészítendő kérdő mondatoktól eltérően vissza lehet utalni (l. Kiss 2019). A válaszpartikulák ugyan nem jólformált válaszok (l. 29B1 válaszát), de az így és az azt (29B2)-ben és (29B3)-ban igen, és mindkettő ugyanarra utal: ’János vegetáriánus’.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(29)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a tulajdonság az adverzatív kérdések sajátja, mert az effajta visszautalás még retorikai kérdések esetében sem lehetséges, melyek informatívak, ugyanis jelentésük az üreshalmaz válasz, vagyis (30) esetében az, hogy ’sehol nem találsz éjjel-nappali fodrászt’. Ez esetben sem a válaszpartikulák (30B1), sem az így (30B2), sem az azt (30B3) nem képesek visszautalni a kérdésből rekonstruálható lehetőségre (’valahol van éjjel-nappali fodrász’), ugyanis csak „hiányos” alternatívajelölt áll rendelkezésünkre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár (30B2) és (30B3) alapján arra következtethetnénk, hogy az adverzatív kérdéseknek van kiemelt alternatívájuk, a tény, hogy (30B1)-ben a válaszpartikulák nem jólformált válaszok (ha az igen-t elfogadhatónak vesszük is, az sem azt jelöli, hogy ’valahol találsz éjjel-nappali fodrászt’) ahhoz a konklúzióhoz vezet, hogy az adverzatív kérdéseknek nincs kiemelt alternatívájuk. Az egyéb módon történő visszautalásokat (30B2)–(30B3) az teszi lehetővé, hogy a kiemelt tulajdonság magában rejt egy lehetőséget (klasszikus értelemben vett propozíciót). Ha (29A) kérdésének kiemelt tulajdonsága λt. János t óta vegetáriánus, akkor a kérdés jelöletének minden eleméből rekonstruálható egy lehetőség (az, hogy ’János vegetáriánus’). Így a kiemelt tulajdonság a kiemelt alternatívákhoz hasonlóan lehetőséget jelöl, ugyanakkor kiegészítendő kérdésről lévén szó, „hiányos” is, ugyanis a benne szereplő t egy változó, mely akadálya annak, hogy kiemelt alternatíva legyen.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave