1. függelék: Igék és szerkezetek – Áttekintő táblázat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. táblázatból a következő mintázat olvasható ki. A vizsgált szemantikai osztályokba (önkéntelen érzékelés, önkéntelen (fel)ismerés, fizikai diszpozíció) eső igék mindegyikére jellemző a lexikailag specifikált képességmodalitás. Ennek tesztje a tud képességmodalitási segédigével való kombinálhatatlanság, ami mindegyik igére jellemző (és csak ezekre az igékre jellemző).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A körülménymodalitást kifejező infinitívuszos főmondati szerkezetben való részvételnek szükséges és elégséges feltétele a lexikailag specifikált képességmodalitás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat: Igék és szerkezetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diszpozicionális mediális szerkezetben való részvételnek szükséges, de nem elégséges feltétele a lexikailag specifikált képességmodalitás. További szükséges feltétel triviálisan a tranzitivitás, valamint az, hogy a belső argumentum érzéklet/inger (percept/stimulus) típusú legyen, nem pedig téma/hely (theme/location) típusú. Ez alól az általánosítás alól kivételt képeznek a tudásigék: míg az ismer-nek van diszpozicionális mediális alakja (ismerszik), addig a tud-nak és a tapasztal-nak nincsen (*tudszik, *tapasztalszik). Ez utóbbi alakok nem létezése alighanem véletlen hiánynak (accidental gap) tekinthető, ami olyan szempontból nem meglepő, hogy a mediális igenem a magyarban általánosságban is legfeljebb félproduktív, számos ad hoc lexikális kivétellel és hiánnyal (vö. Halm 2020).1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az, hogy melyik ige alakult át modális segédigévé a grammatikalizáció során, alapvetően véletlenszerűnek tűnik: a lát igen, a hall és az érez nem, a tud és a talál igen, az ismer és a lel nem, a bír és a győz igen, a tűr és az áll nem. Talán megkockáztathatjuk azt a tentatív általánosítást, hogy a hasonló jelentésű igék közül a gyakoribbak estek át ilyen grammatikalizáción – ezt azonban a későbbiekben szükséges lesz számszerűleg is alátámasztani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E függelék zárásaként érdemes megemlíteni néhány igét, amelyek első ránézésre talán kilógnak a sorból. A talál és a lel igéket azért sorolhatjuk az önkéntelenfelismerés-igék közé, mert bár a keresés nyilván akaratlagos tevékenység, maga a megtalálás egy pillanatszerű önkéntelen esemény, melynek lényege a keresett tárgy vagy személy önkéntelen érzékelése és felismerése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kap ige szintén csak látszólag kakukktojás: az általunk vizsgált szerkezetekben ugyanis a kap valójában a talál ige szinonimájaként szerepel:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(41)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez természetesen nem meglepő. Közismert, hogy bizonyos dialektusokban (így például a Székelyföldön) elsősorban a kap szó használatos talál jelentésben, de a köznyelvben is használjuk a kap-ot ’talál’ értelemben, pl.:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(42)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (42) nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy valaki kiosztja a parkolóhelyeket, és tőle lehetetlen parkolóhelyet szerezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül: az önkéntelen(fel)ismerés-igék között tüntettük fel az olvas-t is, amely előfordul körülménymodalitást kifejező főmondati infinitívuszban is (2. függelék):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(43)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos észrevenni, hogy ezekben a mondatokban az olvas valójában a ’szövegben (olvasással) megtalál’ szinonimájaként szerepel. Dömötör (megjelenés alatt, 63) hasonló következtetésre jut egy átfogó korpuszvizsgálat eredményeit elemezve: „[az olvas] a [szóban forgó] példákban a ’könyvben, szövegben (meg)talál valamit’ szinonimájaként értelmezhető”.
1 A (ki)tudódik igealak létezik, ez azonban nem egy diszpozicionális mediális alak, hanem egy antikauzatív (esetleg mediopasszív) forma: bár a külső argumentum szupressziója itt is megtörténik, hiányzik a generikus olvasat és a modalitás. Archaikusan használatos volt a tudatik forma is, ez azonban nem mediális, hanem passzív igenemű.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave