1. Az is
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p1)
Az is szó gyakran olyan kifejezésekben szerepel, ahol additív, ’hozzáadó’ jelentése van (l. Alberti et al. 2023 írását, amely az is és más additív elemek fókuszérzékenységével foglalkozik). Az is nélküli (1a) csupán azt állítja, hogy Feri gombát evett. Az állítás ugyanez, ha a mondatban az is egy összetevőt módosít. Az is előfeltvést vezet be; a mondat csak akkor rendelkezik igazságértékkel, ha a mondatbeli fókuszált összetevőn kívül van még legalább egy, azonos típusú elem, amelyre az állítás szintén igaz vagy hamis. A (1b) példa, hasonlóan a (1a)-hoz, akkor igaz, ha Feri evett gombát. Az is által bevezetett előfeltevés az, hogy Feri evett valamit, ami nem gomba (tehát a gombán kívül mást is evett). A tagadó mondatok hasonlóan viselkednek (l. (1c)). A Feri gombát sem evett akkor igaz, ha Feri nem evett gombát, és az előfeltevés az, hogy van valami más is, amit Feri nem evett. (1d)-ben látható, hogy az is tagadó mondatokban sem-ként jelenik meg. Az is nemcsak a tárgyat módosíthatja, hanem az alanyt (1e), az igét (1f), vagy egy szabad határozót is (1g).1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_table_112 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_table_112)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_table_112)
(1) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_fig_140 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_fig_140) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_fig_140) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p4 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p4)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p4)
A magyarban jó pár olyan elem létezik, amely morfológiailag összetettnek tűnik (bár szinkrón szempontból nem feltétlenül az), és amelyben az egyik összetevő az is; például vagyis, úgyis, így is, máris. Megállapítjuk, hogy ezek ez elemek két csoportra oszthatók. A komplex elemek egyik csoportjában az is tagadó mondatokban se(m)-ként jelenik meg, hasonlóan az ’additív’ is-hez (l. (1d)). Ide tartozik a mégis, az így is és az úgyis. A másik csoportban csak az is fordulhat elő; ide tartozik az ugyanis, vagyis, igenis és a máris. Az alternáció alapján azt várhatjuk, hogy az első csoportban az is jelentése additív, vagyis ezek a kifejezések a csupasz is-t tartalmazzák. A második csoportban az is nem additív, és nem egyértelmű, hogy a komplex elem jelentése valójában kompozicionális-e. Amellett érvelünk, hogy ez igaz; az is akkor és csak akkor additív jelentésű, ha tagadó mondatokban se(m)-ként jelenik meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p5 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p5)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__60/#m1032anyt35_58_p5)
Ez a cikk az is-t tartalmazó elemek kezdeti leírása. Ezenkívül a cikk nem kimerítő abból a szempontból, hogy vannak olyan is-es elemek, amelyeket nem tárgyal; ezek közé tartozik a csakis, dehogyis(nem) és a hogyisne.
1 Az is-nek az egyszerű additív olvasaton kívül más értelmezése is lehetséges; ezzel kapcsolatban l. Balogh–Langer (2021).
