4.1.3. Kísérleti anyag

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kritikus mondatok a 2. szakaszban bemutatott korábbi kísérletekben használt kritikus mondatokéval azonos módon egy alanyt, egy tagadott tranzitív igét és egy diszjunktív tárgyat tartalmaztak. A mondatok a magyarban – ágentív alany és élettelen tárgy esetében – jelöletlennek tekinthető alany–ige–tárgy szórendben álltak:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kritikus kondíciókban az állatok a gyümölcsökkel két különböző típusú interakciót hajtottak végre, melyet két különböző animáció segítségével ábrázoltunk. Az állatok mindkét animáció során mindkét tányérhoz odamentek, azonban az egyik esetben mindkét tányérnál szomorú arcot vágtak (1. ábra) és szomorú, sóhajtó hangot hallattak, ezzel jelezvén, hogy egyik gyümölcsöt sem szeretik (Nullát szeret kondíció). E Nullát szeret kondíció tesztmondatainak elfogadása az SZD olvasat elfogadásának feleltethető meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: A Nullát szeret kondíció animációjának illusztrációja
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik esetben az állat az egyik tányérnál a kezét az arcához emelte és harapó hangot adott ki, a másik tányérnál azonban szomorú arcot vágott és sóhajtó hangot adott ki (Egyet szeret kondíció). Ez az animáció azt ábrázolta, hogy az állat az egyik gyümölcsöt szereti, a másikat viszont nem szereti (2. ábra). Az Egyet szeret kondíció tesztmondatainak elfogadása a TD értelmezés elfogadását jelenti.
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: Az Egyet szeret kondíció animációjának illusztrációja
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kritikus mondatok két különböző prozódiai szerkezettel kerültek bemutatásra, amelyek között a legfőbb különbség a mondatok intonációs frázisainak száma volt. Az egyik prozódiai kondícióban a mondatok egyetlen intonációs frázisból álltak (1IntP kondíció) és nem tartalmaztak intonációs frázishatárt az összetett diszjunktív kifejezés első tagja és a diszjunkció között. Ennek a mondattípusnak a dallammenetét szemlélteti a 3. ábra. Az intonációs frázishatár hiányára utal, hogy a tagadással kezdődő teljes mondatrészen egyetlen intonációs kontúr fut végig, melyet nem szakít meg szünet vagy egyéb intonációs szünetre utaló tényező.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra: Az 1IntP kondíció tesztmondatainak jellemző dallammenete
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik prozódiai kondícióban a tagadással kezdődő mondatrész két IntP-ből állt (2IntP kondíció), melyeket a diszjunkció első tagja és a diszjunkció között található intonációs frázishatár választott el. A frázishatárt szünet, és a szünet előtti, az első IntP végére eső magas határtónus is jelölte. Ezt az 4. ábra szemlélteti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kísérletünkben a prozódia köztes (between-subject) tényezőként szerepelt: a résztvevő gyerekek egyik csoportja a kritikus mondatokat a két prozódiai szerkezet közül csak az egyikkel hallotta, a másik csoport csak a másikkal. A prozódia köztes tényezőként való kezelését két szempont motiválta. Egyfelől szerettük volna elkerülni a két prozódia személyen belüli interferenciáját. Ha egy résztvevő számára az egyik prozódia jelöltebb, mint a másik, akkor felmerülhet, hogy a jelöltebb prozódiával hallott mondatok elutasításának nem a képen látható értelmezés adott prozódia melletti elérhetetlensége, hanem a jelöltebb prozódiának a másik, kevésbé jelölt prozódiai szerkezettel való közvetlen összehasonlításból fakadó diszpreferenciája az oka. A prozódia köztes tényezőként való kezelése megakadályozza a két prozódiai kondíció közötti átviteli (carryover) hatás kialakulását is. A kritikus stimulusok kísérleti kondíciók közötti eloszlását az 1. táblázat mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra: A 2IntP kondíció tesztmondatainak jellemző dallammenete
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat: A kritikus stimulusok eloszlásának áttekintése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét kritikus kondícióban (Nullát szeret, Egyet szeret) öt-öt mondatot hallottak a résztvevők. Ez a tíz kritikus mondat lexikailag csak abban különbözött egymástól, hogy milyen állat töltötte be az alany szerepét. A kritikus stimulusokat három igaz (18) és három hamis (19) töltelékstimulussal egészítettük ki; ezeket alább példázzuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(19)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A töltelék-stimulusmondatok mindkét típusát olyan animáció kísérte (5. ábra), amelyben az állat mindkét tányérnál a kezét a szájához emelte és harapó hangot adott ki, ami azt jelezte, hogy mindkét gyümölcsöt szereti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra: A töltelékstimulusok animációjának illusztrációja
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A töltelékstimulusok lexikai és prozódiai felépítése a két résztvevőcsoportban azonos volt. Mindkét típusú töltelékstimulus logikailag egyértelmű volt, így ezeket a résztvevők szűrésére is használtuk. A stimulusok mindkét csoportban azonos álvéletlen sorrendben lettek bemutatva.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave