Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Két magyar adverzatív kérdés inkvizitív szemantikai keretben
›
6. Összegzés

6. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen cikk tárgya az elfogult kérdések egy eddig kevés figyelmet kapott típusa, melyeket funkciójuknál fogva adverzatív kérdéseknek nevezek, ugyanis egyet nem értést, illetve az egyetértés elhalasztását hivatottak jelezni a társalgásban. Amellett érveltem, hogy a hol? és mióta? kérdőszók jelentése adverzatív olvasatban nem teljesen független azok eredeti, kanonikus jelentésétől. Jelentésüket inkvizitív szemantikai keretben adtam meg, csak a beszélő oldalát figyelembevéve, de e kérdéstípus jelentésének valósághűbb modelljéhez szükséges, hogy abban a beszédpartner oldala is szerepeljen, tekintve, hogy az adverzatív kérdések definíció szerint egyet nem értést fejeznek ki. Mindazonáltal a beszélői jelentésükkel kapcsolatos állítások elméleti kerettől függetlenek és más nyelvekre is érvényesek. A nem-kanonikus jelentés nem-kanonikus formával jár együtt, ami a magyar kérdések esetében az intonáció és a diskurzuspartikulák hozzájárulásával jön létre; ezek érdemi tárgyalását is későbbre hagyom.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave