6.2.3. Figyelem és struktúra
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__18/#m1032anyt35_16_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__18/#m1032anyt35_16_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__18/#m1032anyt35_16_p1)
Ennek a dolgozatnak egyik fő hipotézise, hogy az információs állapot kikövetkeztetéséhez a beszélők felhasználják a mondat tág értelemben vett információstruktúráját is.1 Nem csak a topik jelzi a mondatban, hogy mire (nem) vonatkozik a mondat fő állítása, ezt jelzik a szintaxis, a fókusz és más morfológiai markerek is. Ezek az elemek strukturálják a mondat információs tartalmát annak alapján, hogy mire figyelünk oda, és mire figyelünk kevésbé. Amire odafigyelünk, azt állítjuk (tagadjuk, feltesszük, kérdezzük stb.). Amire nem figyelünk oda, az vagy csendben az információs állapot része lesz, ha még nem volt az (vö. Murray 2014), vagy észre se vesszük/elfelejtjük.2 Vagyis a mondat tág értelemben vett információszerkezete segít abban, hogy kitaláljuk, hogy mit tartalmaz az információs állapot.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__18/#m1032anyt35_16_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__18/#m1032anyt35_16_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__18/#m1032anyt35_16_p2)
Mivel a magyar diskurzuskonfigurációs nyelv, így különösen jól látszik, hogy a mondat információstruktúrája hogyan befolyásolja az előfeltevéseket A következő szakaszban ezt fogom vizsgálni. De előtte még szót kell ejtenünk az anaforákról.
1 Vö. Wilson–Sperber (1979).
2 Az itt felvázolt megközelítés részben hasonlít Simons et al. (2010)-hez, de sokban különbözik is tőle. Az egyik fő különbség, hogy szerintem a projekció nem kizárólag a beszélők kommunikatív szándékától függ (vagyis attól, hogy ahogy a QUD-re szándékoznak válaszolni), mint azt Simons et al. (2010) javasolja, hanem attól is, hogy a mondat szerkezete hogyan rendezi el az abban foglalt információt. Ezért van az, hogy bár az előfeltevések érzékenyek a beszédkontextusra is, mégsem annyira labilisak, mint amennyire Simons et al. (2010) elméletéből következik.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
