Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Az is és más additív kifejezések fókuszérzékenysége igei és igenévi szerkezetekben
›
4. Összefoglalás

4. Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunk központi kérdését annak a módszeres feltárása képezte, hogy a magyar generatív szintaktikai szakirodalomban (pl. É. Kiss 1992; 1994) is-sel módosított disztributív kvantorkifejezésként ismert konstrukcióban valójában mit is „módosít” az is (1. szakasz). Azt mutattuk ki, hogy mondatrészpárra vagy -hármasra, sőt teljes általánosságban n-esre is vonatkozhat az is (2.1), akárcsak a tükörfókusz esetében az azonosító–kirekesztő operátor (É. Kiss 1995; Alberti–Medve 2000).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindenekelőtt azonban tisztáznunk kellett e „vonatkoztatás” szemantikai természetét a nemzetközi szakirodalom alapján, bevonva a roothi–krifkai intonációsfókusz-érzékenység fogalmát (2.1). E kontextusban úgy fogalmazhatjuk meg a tanulmány alapvető eredményét, hogy az is fókusztartománya a Lambrecht-féle (1994) terminológia szerint – amellett, hogy szűk lehet –, nemcsak széles lehet (Alberti–Medve 2005, 327–328; Alberti–Farkas 217, 221–222; 2018, 41; Szabolcsi 2017, 457; Surányi 2018, 245; Balogh–Langer 2022), hanem létezik egy köztes helyzet is: a mondatrész-n-esek által alkotott fókusztartomány. Ez szélesebb, mint az egyetlen mondatrészből álló szűk tartomány, de szűkebb, mint a széles predikátum/mondat fókusztartomány (2.4.1). Kimutattuk továbbá, hogy az is ebben a köztes funkciójában (is) helyettesíthető olyan más kifejezésekkel, mint a szintén, a nemcsak és az akárcsak (1., 2.4.2–4) – persze eltérő szórendi (2.5), prozódiai (2.2–3) és „információcsomagolási” (2.3, 2.6) stratégiák mellett, a nemcsak némi különállásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiemelésre érdemes, hogy mivel a fókuszérzékenység fogalma eredendően a szemantika és a prozódia kapcsolatában gyökeredzik (Beaver–Clark 2002, 15), egy karakterdallamokon alapú prozódiai megközelítést is (Kálmán–Nádasdy 1994; Varga 2016; 2017) bevontunk az elemzési eszköztárba (2.2). Finom prozódiai különbségekre alapozva érveltünk egyrészt amellett, hogy az IS-típusú kifejezések többdimenziós fókusztartománnyal is rendelkezhetnek (2.4.1–4), másrészt amellett, hogy mind az is (2.3), mind a szintén (2.6) megjelenhet a magyar mondat Topik–Komment-tagolásában a Topik szakaszban is, és a Rooth–Krifka-féle alternatíva alapú kettős interpretáció (2.4.1–4) ezekre az esetekre is kiterjeszthető, az eltérések pontos lokalizálásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Visszatérve még a 2.5. pontra, itt bepillantást nyújtottunk azokba a (részben korábbi) eredményeinkbe (Alberti–Farkas 2017; Alberti–Farkas 2018; Futó 2020; Huszics 2020; Farkas et al. 2020), amelyek az is széles fókusztartományára vonatkoznak. Kiemelésre érdemes, hogy az indeed-olvasat (Balogh–Langer 2002, 298–300) kapcsán megfigyeltük, hogy az is egy kivételes esetben hangsúlyt kap; ami amúgy kizárólag olyan korrekciós helyzetekben fordulhat elő, amelyekben a nyelv legalapvetőbb prozódiai jellemzői is felülíródhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. szakaszban azt mutattuk be, hogy a négy IS-típusú kifejezés az igei szerkezettől jelentősen eltérő szórendi lehetőségeket kínáló igenévi környezetben is képes fókuszérzékeny additív operátorként működni, többdimenziós fókusztartományra alkalmazva is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fő szerző: Alberti Gábor és Huszics Aliz. Levelező szerző: Alberti Gábor.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave