Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Az is és más additív kifejezések fókuszérzékenysége igei és igenévi szerkezetekben
›
2. Mondatrészek rendezett n-esei az IS-kifejezések fókusztartományában
›
2.5. Szórendi és ellipszislehetőségek IS-kifejezéssel alkotott mondatok esetében

2.5. Szórendi és ellipszislehetőségek IS-kifejezéssel alkotott mondatok esetében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Folytatva a 2.4.4. alpontban felmerült témát, most először is tekintsük át, hogy az IS-típusú kifejezések az igehiányos mondatban való megjelenés tekintetében milyen viselkedést mutatnak: az inherensen hozzájuk tartozó háttér tartalmának kimondása szükséges-e, illetve lehetséges-e egyáltalán. A (10a) közös párbeszédkezdő mondat egy A szereplőtől, amire B a (10b/c/d/e) szósorral reagálhat. Ami a jelentéseket illeti, azok a jól formált (10b,d) elliptikus mondatok esetében immár egybeesnek a (10e) mondatéval, amit a (9b′′) kapcsán jellemeztünk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az is (10b) és a szintén (10d) minden további nélkül állhat a tekintett elliptikus szerkezetben. Az akárcsak szintén (10e); de különleges annyiban, hogy kötelezővé teszi a háttér hangalak nélküliségét (10e.1–2), ami az eddigiek tanúsága szerint az is-re és a szintén-re nem áll (2.4.1., 2.4.3.). A nemcsak az akárcsak-kal ellentétesen viselkedik (10c): nem állhat a tekintett elliptikus szerkezetben. Mindez a változatosság az IS-típusú kifejezésekre a 2.4.1. alpontban kimondott, négy prozódiai szint hierarchiáján alapuló általánosítás fényében úgy értékelhető, hogy a négy IS-típusú kifejezés a magyarban háromféleképpen él a fókusz és a háttér prozódiai elkülönítésének eszköztárával; legalábbis a háttér hangalak nélküli megjelenítése tekintetében az is és a szintén egyformán viselkedik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (11) példabokorban annak alapeseteit foglaljuk össze, hogy a négy tekintett IS-típusú kifejezés a különféle többdimenziós fókusztartományainak – kötelezően karakterdallam-indító hangsúlyokkal megjelölt, így hát fókuszérzékenynek nevezendő (Beaver–Clark 2002, 15) 〈X1, X2, …, Xn〉 – elemeihez képest hogyan helyezkedhet el a szórendben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szintén-ről annyit kívánunk ebben a nem szintaktikai tanulmányban elmondani, hogy az egyetlen lebegő kifejezés (és kötelezően hangsúlyos): ha a fókusztartománya az ige előtti preferált helyzetben jelenik meg, akkor mindenképpen a fókusztartománya mögött áll, de nem feltétlenül közvetlenül az Xn tag mögött, hanem az ige után is állhat, elválasztva a fókusztartományától (11b). Az is viszont a fókusztartománya élén álló X1 mondatrészre csüggeszkedik jobbról – azzal egy karakterdallamot alkotva – (11a), a nemcsak és az akárcsak pedig balról (11c–d) – elődallamként. A nemcsak-X1 egység a magyarra jellemző szintaktikai szűkfókuszban áll, inverz ige–igekötő sorrendet kiváltva (11c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az IS-típusú kifejezések és a fókusztartományuk felvázolt szórendi viszonyrendszere alapján tanulságos áttekinteni a (12b) mondat értelmezési változatait. Az is számára háromféle fókusztartomány lehetséges, amelyek első tagja mindenképpen az is-t közvetlenül megelőző tárgy – ezt jelöli a (12a) pontban a vastagon szedett három 1 szám. Amennyiben a fókusztartomány többdimenziós, az ige mögött álló mondatrészek is benne lehetnek a fókusztartományban, ellentétben a mondat élén álló mondatrésszel (az csak Topik lehet a mondattagolásban). Kéttagú fókusztartományt az is előtt álló tárgy csak a mondat végén álló részeshatározóval alkothat, a másik posztverbális mondatrésszel nem (12a). Ugyanakkor ez a mondatrész is benne lehet az is fókusztartományában, de csak a részeshatározóval együtt (12a).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(12)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szintén esetében viszont a szintén hangalak előtt álló tárgy mindenképpen a fókusztartomány záróeleme (12c). Így hát kétféle fókusztartomány lehetséges a tekintett szórend mellett: az egyikben csak a tárgy van a fókusztartományban (az alany pedig Topik a mondattagolásban), míg a másikban az alany egy kétdimenziós fókusztartomány első tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (13) példasorban az is széles fókusztartományát jellemző szórendi és prozódiai viszonyokba engedünk bepillantást, az összevetés végett.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(13)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Még az is fennáll(t), hogy…” – a (13a) sorban ilyen attitűddel tálalja a beszélő a tényeket a szörnyű hidegre vonatkozó állítás folytatásaképpen. A szórendről úgy adhatunk számot, hogy a fókusztartományban álló propozíció hangalakjából az is előtt (csak) az első összetevő olvasódik ki, akárcsak a (11a) mintázat esetében (X1=[az eső]/havazott); arra simul a hangsúlytalan is. Eltérést jelent azonban az, hogy a (11a) mintázat esetében mondatrészek egy rendezett n-esébe épül be az is szócska, míg a (13) példabokorban bemutatott esetekben egy propozícióhoz kapcsolódik – ahogy a (13a′) sorban mutatjuk –, feltehetőleg annak karakterdallam-szekvenciáját alapul véve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Megvalósult a terv” (13b-b′)/„bevált a jóslat” (13b′′) – ezt konstatálja a beszélő a (b)-példákban szemléltetett is-változat használatával (Alberti–Farkas 2017, 221–222; 2018). Ami a szórendet és a prozódiai megvalósulást illeti: a semleges (13b.B) mondat esetében ([bemutattalak Cilinek]) az igekötő dallamához csatlakozik – nyilván hangsúlytalanul – az is, míg a szűk fókuszos (13b′.B) esetében ([Cilinek mutattam be…]) a fókuszált összetevő dallamához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megfigyelhető, hogy mindkét intonációs minta legalább két karakterdallamot tartalmaz (13b–b′) – ami a konstrukció definitív jegyének bizonyul a (13b′′) példa alapján. E példában ugyanis a propozíció hangalakja egyetlen szóból áll: [Havazott], amelynek karakterdallamához hozzáilleszteni egy hangsúlytalan is-t erősen jelölt opció az adott értelmezés mellett. Az optimális prozódiai megoldás: még azon az áron is alkotni egy különálló terminális karakterdallamot – akár még gáttal is ellátva! –, ha ezáltal „feladjuk” az is minden más példában megtapasztalt hangsúlytalanságát!1 Erre amúgy csak korrekciós környezetekben kerülhet sor, ahol a nyelv olyan alapvető prozódiai jellemzői is felülíródhatnak, mint az, hogy más szótag nem lehet hangsúlyos egy szóban, mint az első.2
1 Mint a (13a.2) igazolja, nem valamilyen általános szabályból következik, hogy egy is-es mondat intonációs mintájának legalább két kontúrt kell tartalmaznia. A (13a)-ban szemléltetett „széles fókusztartományú egyszerű (plain) additív használatról” és a (13b–b′′) példacsoportban bemutatott – nyilván szintén széles fókusztartományú – „indeed-olvasatról” (Balogh–Langer 2002, 298–300) az az állítás tehető, hogy a két típus prozódiai megvalósulása egy nagyon speciális területen, de csakis ott, eltérő. Az eltérés „ára” az, hogy az is az egyik típusban – egészen kivételesen – önálló karakterdallamot kap; ami váratlan fejlemény a nyelv többértelműség-kerülési stratégiáinak a kutatásában, hiszen számos más esetben úgy tapasztaljuk, hogy a nyelv a szövegkörnyezetre bízza a jelentés-egyértelműsítést.
2 1 „Nem sztalagMItokat láttunk a barlangban, hanem sztalagTItokat” (Krifka 2008, 258) – e példában történetesen a harmadik szótagja hangsúlyozódik két szónak. Egy korrekciós példa az is-re: „Nem igaz, hogy CSAK én rúgtam be. Azt elismerem, hogy én IS berúgtam, de ezzel korántsem voltam egyedül!” A divatossá vált minden(t) is kifejezésben is felbukkanhat ez a korrekciós hangsúly (Rákosi György személyes közlése 2023 júniusában): „Chuck Norris ugye nemcsak mindenhez ért, de mindenhez IS ért”.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave