4.1. Mit is jelent?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különféle olvasatok lehetségesek akkor, ha az is egy kérdőszóval (whP) jelenik meg. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb az ’emlékeztess’(’remind me’) olvasat, bár más modális és affektív olvasatok is lehetségesek, ahogy a lenti példákban is látszik. A (22) két példája az is jelenlétén kívül az intonációs kontúrban is különbözik. A (22a) intonációja alapesetben eső, mint kijelentő mondatoknál, míg (22b) esetében az intonáció emelkedő-eső, hasonlóan az eldöntendő kérdésekhez vagy a visszakérdezéshez (Siptár Péter, sz. k.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(22)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(23)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az is alapjelentését némileg kibővítve le lehet írni az itt megjelenő olvasatokat is. Sauerland és Yatsushiro (2017) az olyan szerkezetek ’emlékeztess’-olvasatára adnak leírást, mint az angol What is your name again? vagy a német Wie ist wieder Ihr Name? (’Hogy is hívják?’). Az angol, német, és a hasonló japán szerkezetekben a beszédaktus-frázis az az összetevő, ami a fókuszérzékeny ismétlőhatározó (again, wieder ’megint’) argumentuma. Sauerland és Yatsushiro olyan dekompozíciós elemzést javasol, ami nagyjából a ’még egyszer tedd számomra ismertté, hogy mi a neved’ felszólításként írja le az eredeti kérdést. A Sauerland–Yatsushiro-elméletet nem lehet egyszerűen átültetni magyarra, mert (a) az ’emlékeztess’-szerkezet nem tartalmaz egy again-szerű ismétlőhatározót, és (b) nem minden whP+is szerkezet alapolvasata az ’emlékeztess’-értelmezés (pl. 23b és 24).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (23b) és (24) példákban az ’emlékeztess’-olvasaton kívül egy tőle prozódiailag különböző olvasat is lehetséges, ahogy a körülírás jelzi. Itt a kérdőszó, mint átalában, fókusz-szerű prozódiával jelenik meg. Azt javasoljuk, hogy ebben az olvasatban az is fókuszasszociáltja maga a kérdőszó. Feltesszük, hogy a kérdőszót tartalmazó kérdés denotációja a lehetséges válaszok egy halmaza (Hamblin 1973; Rooth 1996), és a fókusz leírásában Rooth (1985)-öt követjük. Ekkor a kérdőszó fókuszalternatívája az ugyanolyan típusú dolgok halmaza, különféle (nem típusfüggő) megszorításoktól függetlenül (l. (25)); l. Slade (2011, 6.3.6). A (24a) esetében a fókuszalternatívák például a következők lehetnek:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti példákban az is olyan előfeltevést vezet be, hogy az alternatívák halmazainak egyike a kérdés releváns kontextusának része. Az alternatívák halmazai olyan lehetőségeket is tartalmaznak, amiket a kontextus jelöletlen esetekben nem tartalmaz (pl. a krampusz, Mikulás). Innen ered a értelmezési tartomány kiterjesztése (domain widening effect); ennek következtében jelenik meg a ’wh- the hell’/’wh-in the world’-jellegű olvasat (l. agresszíven nem-D-kötött elemek, Pesetsky 1987). Ezekben a kontextusokban minden lehetséges érték elérhető, azok is, amelyek váratlanok vagy meglepőek (Den Dikken–Giannakidou 2002).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave