1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdő mondatok többféle funkciót tölthetnek be a társalgás során: az úgynevezett kanonikus használatuk mellett, melynek célja az információszerzés, többféle nem-kanonikus olvasattal is rendelkezhetnek (l. Farkas 2020; 2022). Jelen cikk tárgyát az adverzatív kérdéseknek nevezett konstrukciók képezik, melyek amellett, hogy – legalábbis az elsődleges illokúciót tekintve – a kérdés beszédaktusát valósítják meg, a beszélőnek egy sajátos attitűdjét is közvetítik a kérdés propozicionális tartalma iránt, ami nem-kanonikus vagy elfogult kérdésekké teszi őket. Az adverzatív kérdések, melyekre (1)–(2)-ben láthatunk példákat, olyan kiegészítendő kérdő mondatok, melyekkel a beszélő egyet nem értésének adhat hangot egy, a kontextusban felmerült jelenséget illetően. Az (1) példában ez egy mindenki által hozzáférhető esemény (kiderül, hogy a toll tintája türkizzöld színű), a (2) példában pedig egy megnyilatkozási esemény. A beszélő nem ért egyet az (1a)-ban és (2a)-ban szereplő megnyilatkozások propozicionális tartalmával, melyet a zárójelben közölt folytatások is érzékeltetnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az (1)-ben és (2)-ben szereplő kérdő megnyilatkozásoknak olyan kontextusban lehet adverzatív olvasata, melyben a beszélő és a hallgató ellenkező állásponton van egy propozíció igazságát illetően, és ez az ellentét még nem lett feloldva. Az adverzatív kérdések nem információhiány betöltésére irányuló kérdésekként, hanem a hallgatónak ellentmondó, tagadott mondatokként értendők: (1a)-val a beszélő azt közli: ’ez nem kék’, (2a) jelentése pedig ’János nem vegetáriánus’.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. részben az adverzatív kérdések formai és jelentésbeli sajátságait mutatom be, a 3. rész az inkvizitív szemantikai keretet mutatja be, amely keretben ezeknek a kérdéseknek a jelentését formálisan is megadom a 4. részben. Az 5. rész olyan, ebben a cikkben nem részletezett témákat tárgyal röviden, mint az adverzatív kérdések intonációja, valamint a bennük előforduló diskurzuspartikulák; a záró rész pedig az összegzés.
1 Megjegyzendő, hogy a hol? kérdőszavas adverzatív kérdések használata nem ugyanannyira elterjedt a magyar beszélők körében, mint a mióta?-kérdéseké.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave