Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Poliszémia politópokkal
›
1. Bevezetés

1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A poliszémia és a homonímia elkülönítése talán a legnagyobb megoldatlan probléma, amit a korábbi strukturalista és generatív elméletek a modern lexikai szemantikára hagytak. Apresjan (1974) a szó-szintű poliszémiát úgy definiálja, mint
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a szavak azon képessége, hogy számos egymástól eltérő, de egymással rokon jelentést vegyenek fel (ahol a jelentések rokonságát a definíciókban található közös komponensek szolgáltatják)1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tankönyvek és kézikönyvek gyakran hangsúlyozzák, hogy a poliszémia gyakori jelenség: Zgusta (1971) szerint „bármely nyelv bármely szótárát kinyitva minden oldalon fogunk találni példákat a poliszémiára. A jelenség annyira gyakori, hogy általában csak nagyon specifikus szavaknál nem lép fel”.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a homonímia csupán a hangalakok vagy írott alakok véletlen egybeesése olyan szavaknál, vagy nagyobb egységeknél, melyek jelentése nem mutat rokonságot. Ez ugyan sokkal ritkább jelenség, de pusztán a rendszerszerűség és szórványosság (kétségkívül helytálló) megkülönböztetése az egyedi esetekre nem ad támpontot. Mint Lyons (1977) hangsúlyozza, „a poliszémia és a homonímia elméletfüggetlen elhatárolásának bizonytalanok a kritériumai”.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikkünk 2. szakaszában áttekintjük a témakör modern irodalmát, és a poliszémia/homonímia finomabb tipológiai beosztását használva megállapítjuk, hogy a Lyons által már fél évszázada is hiányolt, elméleti megalapozottságú megkülönböztés azóta sem született. A 3. szakaszban röviden ismertetünk egy, az elméleti nyelvészek körében ma még kevésbé ismert elméletet, a vektoros szemantikát. Ezt a modellt a 4. szakaszban kiterjesztjük vektorokról politópokra, egymástól hipersíkokkal elválasztott tartományokra. Ez lehetővé teszi azt, hogy a 5. szakaszban elméleti szinten is elkülönítsük az egymással részben szomszédos (poliszém) és nem szomszédos (homonim) politóp-párokat, tehát egy olyan szomszédossági viszonyt vezessünk be, amely vektoroknál nem lenne értelmezhető. Összességében tehát a problémát újszerű elméleti alapon, a számítógépes nyelvészetben gyökerező vektoralapú szemantika egyfajta technikai módosításával oldjuk meg.
1 „The usual notion of lexical polysemy [is] the capacity of a word to have several distinct but related meanings (if by relatedness we mean the presence of common components in their definitions)” (i.m., 7).
2 „One can open any dictionary of any language and one will find examples of polysemy on every page. Indeed, polysemy is such a frequent phenomenon that it is generally only very specific words […] that are not polysemous” (i.m., 61).
3 „The criteria for distinguishing pre-theoretically between homonymy and polysemy are uncertain” (i.m., vol 1, 235).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave