2. Az egyet áltárgy tagadott alakja a magyarban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__98/#m1032anyt35_96_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__98/#m1032anyt35_96_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__98/#m1032anyt35_96_p1)
A magyarban érvényes tagadási minta szerint a négy tagadó partikula (nem és ne, illetve sem és se) a tagadás típusa, illetve az őket tartalmazó mondat fajtája alapján osztályozható. Eszerint egyrészt beszélhetünk ún. egyszerű tagadásról (l. nem és ne) vagy a skaláris, a hozzáadó vagy a hangsúlyozó is partikula tagadó megfelelőjéről (l. sem és se, ahol a sem az is és a nem, a se pedig az is és a ne összevonásából származik, l. Brody 1990). Másrészt a tagadó partikula előfordulhat kijelentő (nem, sem) vagy nem kijelentő mondatokban (ne, se). Ugyanakkor nem lényegtelen, hogy informálisabb környezetben a sem helyét a se is betölt(het)i kijelentő mondatokban, l. lentebb.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__98/#m1032anyt35_96_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__98/#m1032anyt35_96_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__98/#m1032anyt35_96_p2)
Ebben a részben a következő mondattani és szemantikai jelenségeket vizsgálom, illetve mutatom be: a három lehetséges konfiguráció (2.1.), az ige szemantikai és szintaktikai osztályozása (2.2.), az egyet se(m) igéhez viszonyított szórendi helye (2.3.), valamint a teljes szerkezet értelmezése (2.4.).