Minden is1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p2)
Csirmaz Anikó–Benjamin Slade
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p3 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p3)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p3)
University of Utah
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p4 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p4)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p4)
aniko.csirmaz@utah.edu; b.slade@utah.edu
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p6 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p6)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__59/#m1032anyt35_57_p6)
Kivonat: A magyar is szó első megközelítésben additív elemként írható le. Slade (2011) azt állítja, hogy az is más nyelvekbeli megfelelői nem egyszerű additív elemek. Szabolcsi (2015) az is-t az olyan, általa MO-típusúnak nevezett elemek közé sorolja, amelyek megkövetelik egy (alapértelmezett) egyesítésoperátor jelenlétét. A cikkben az is olyan előfordulásait vesszük szemügyre, ahol nem egyértelmű, hogy az is MO-típusú elem-e. A releváns példákban az is módosíthat egy határozót (pl. már(is)), egy Szabolcsi (2015) által KA-típusúnak nevezett elemet (vagy(is)), vagy egy kérdőszót (hogyan(is)). Azt állítjuk, hogy azokban a komplex elemekben, ahol az is és a se(m) váltakozik, az is megjelenése additív jelentéssel ruházza fel a konstrukciót (bár maga az is nem additív). Ahol nincs ilyen alternáció, ott az is státusa nem egyértelmű, és egy monomorfémikus elem része is lehet.
Kulcsszavak: is; additív; aspektuális határozószó; vagy; csak
On seemingly non-additive uses of is ‘too’ in Hungarian
Abstract: Hungarian is can initially be described as an additive element. Slade (2011) argues that some crosslinguistic correlates of is are not simple additives. Szabolcsi (2015) extends this view to is and argues that these elements are realizations of MO, which requires the presence of a (default) ‘meet’ operator. In the paper, we examine a number of environments where a MO-type analysis of is is not straightforwardly applicable. These environments include is modifying an adverb (e.g. már ‘again’), a KA-type element (vagy ‘or’) or a particle (ugyan ‘same, although’). For example, in hogy(an) is (how is), the optional presence of is yields a hedge effect, and in csak is (only is) is seems to indicate that no alternatives to the argument of csak should be considered.
Keywords: is ‘too’; additive; aspectual adverb; vagy ‘or’; csak ‘only’
1 Nagyon köszönjük Gyuris Beáta, Surányi Balázs és Siptár Péter segítségét, valamint az anonim bírálók megjegyzéseit. A megjegyzések és javaslatok számos pontatlanságra, hibára, félreérthető megfogalmazásra mutattak rá, és izgalmas kérdéseket vetettek fel. Sajnos itt nem tudtunk minden megjegyzésre kellő módon reagálni.