4. Diszpozicionális mediális igék
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p1)
Az ún. diszpozicionális mediális igéket egyes tranzitív igékből képezhetjük. Ennek során a tranzitív ige külső argumentumát háttérbe szorítjuk (szintaktikailag elimináljuk) – ez általában jellemző a mediális igékre.1 A diszpozicionális mediális igék megkülönböztető jegye ezen túlmenően, hogy a mondatnak egy generikus képességmodalitás-olvasatot kölcsönöznek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p2)
Szembetűnő, hogy az ezen szerkezetben szereplő igék valódi részhalmazát képezik azoknak az igéknek, amelyek nem kombinálhatóak a tud segédigével (1. függelék, 1. táblázat, ill. 2. függelék):
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_table_295 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_table_295)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_table_295)
(29) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_fig_382 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_fig_382) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_fig_382) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p5 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p5)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p5)
Az önkéntelenérzékelés-igék és az önkéntelenfelismerésés tudásigék szinte mind rendelkeznek vagy nyelvtörténetileg rendelkeztek diszpozicionális mediális alakkal (néhány véletlen kivétellel2). A fizikai diszpozíciót kifejező igék egyike sem rendelkezik diszpozicionális mediális alakkal. Számos ilyen ige egyébként intranzitív, és már csak ezért sem vehet részt ebben az alternációban (pl. befér, kifér, átfér, elfér). De a tranzitív fizikai diszpozíciót kifejező igéknek (pl. elér) sincsen diszpozicionális mediális alakja. Végezetül pedig megállapítható, hogy a magyarban semmilyen más igének nincsen diszpozicionális mediális alakja (ezzel tehát a diszpozicionális mediális a legkorlátozottabb a mediális igetípusok között).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p6 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p6)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p6)
Ez azt jelenti, hogy az inherens, lexikálisan specifikált lehetőségmodalitás szükséges, de nem elégséges előfeltétele a diszpozicionális mediális alternációban való részvételnek. Egyéb, szükséges feltételek: az ige legyen tranzitív és a belső argumentum stimulus/perceptum tematikus szereppel rendelkezzen. Ez utóbbi feltétel zárja ki fizikai diszpozíciót kifejező igéket, melyek belső argumentuma lokáció/théma típusú.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p7 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p7)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p7)
Alexiadou és Doron (2012) javaslatát követve Halm (2020) azt feltételezte, hogy a diszpozicionális mediális szerkezetekben a modalitás forrása egy néma modális operátor, amely magasan a szintaxisban helyezkedik el. Jelen javaslatom alapján azonban nincsen szükség ilyen önkényes stipulációra, hiszen a modalitás már lexikálisan specifikálva van, a szóban forgó igék lexikális jelentésének a részét képezi. Ez egyben azt is megmagyarázza, hogy a diszpozicionális mediális alternáció miért éppen erre a szemantikailag jól definiált és zárt igeosztályra korlátozódik a magyarban. Összességében tehát elmondható, hogy javaslatom megőrzi Halm (2020) javaslatának a lényegi szerkezetét, miközben eliminálja annak egyes önkényes elemeit.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p8 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p8)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p8)
A (29a) mondat szemantikáját a következőképpen adhatjuk meg (vö. Carlson 1989):3
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_table_296 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_table_296)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_table_296)
(30) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_fig_383 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_fig_383) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_fig_383) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p11 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p11)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p11)
A (30)-ban szereplő logikai formula részletesebb parafrázisa: általánosságban igaz a(z emberi) személyekre a következő: minden olyan lehetséges w’ világban, amely konzisztens a w-beli képességeikkel, és amelyben tudatában vannak a releváns képességeiknek és gyakorolják őket, hogy látják innen a hegycsúcsot.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p12 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p12)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p12)
Az olyan nyelvekben, ahol a diszpozicionális mediális alternációban részt vevő igék köre szélesebb és változatosabb (ilyen pl. az angol vagy a héber), természetesen továbbra is plauzibilis lehet azt feltételezni, hogy a modalitás forrása egy, a szintaxisban bevezetett néma modális operátor. Ez annál is indokoltabb lehet, mert pl. az angolban láttuk, hogy az általunk vizsgált igeosztályba tartozó igék szabadon kombinálódnak a képességet kifejező modális segédigével, tehát nincs arra utaló jel, hogy a képességmodalitás a lexikai szemantikai reprezentációjuk része lenne.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p13 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p13)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p13)
A fentiekben azt feltételeztem, hogy az -sz- mediális (mid) szuffixum a külső argumentum szintaktikai szupressziójáért felel, a generikusságot pedig egy magasabban elhelyezkedő néma operátor (gen) biztosítja.4 Szembeötlő ugyanakkor, hogy bár a magyarban általában nagyon erősen fragmentált szinkretizmus tapasztalható a mediális igenem különböző típusai (antikauzatív, mediopasszív, antipasszív) és a mid szuffixum különböző alakjai között (-(V)kVz-, -Vd- stb.),5 éppen a diszpozicionális mediális igenem és az -sz- szuffixum között a köznyelvben nagyon szoros kapcsolat, kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés van (vagyis az -sz- mindig diszpozicionális mediális igenemet jelöl, és a diszpozicionális mediális igenemet mindig az -sz - jelöli).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p14 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p14)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__114/#m1032anyt35_112_p14)
Ezt a mintázatot kétféleképpen is modellezhetjük. Egyrészt feltehetjük, hogy maga az -sz szuffixum (összetett (portmanteau) morfémaként) a szintaktikai argumentum-szupressziót és a genericitást is kódolja, vagyis maga az -sz- szuffixum a genericitás hangzó exponense; ez esetben azonban valahogyan számot kell adni arról, hogy a gen operátor hogyan tud hatókört felvenni az -sz- szuffixumnál jóval magasabb pozíciókból. Másrészt feltehetjük azt is, hogy magasan a szintaxisban helyezkedik el egy néma gen operátor, amelynek a jelenléte mintegy engedélyezi a mid szuffixum -sz- allomorfjának a megjelenését (kontextuális allomorfia, vö. Bobaljik–Harley 2017). Ebben a megközelítésben tehát az -sz- csak az argumentum-szupressziót kódolná (vagyis tisztán mediális szuffixum lenne), viszont az allomorfiát a gen operátor jelenléte kondicionálná. Mivel a fenti két modell közötti választás nem perdöntő a tanulmányunk fő tézise szempontjából, ezért annak megoldását, hely hiányában, későbbre kell hagynunk.
1 A mediális igék további típusai: antikauzatív (becsuk – becsukódik), mediopasszív (épít – építődik), reflexív (mos – mosakodik), antipasszív (épít – építkezik); részletekért l. Halm (2020).
2 A kivételeket az 1. függelékben vizsgálom. Mint ismeretes, a medialitás a középmagyar korban volt produktív, a mai magyarban legfeljebb félproduktívnak tekinthető (Halm 2020): számos ad hoc lexikális kivétel és hiány jellemzi a medialitás paradigmáit, beleértve a diszpozicionális paradigmát is. Ez indokolja azt, hogy nem csak mai köznyelvi, hanem historikus és nyelvjárási adatokat is figyelembe veszek. Az az általánosítás ugyanis, hogy diszpozicionális mediális igét csak a tud segédigével nem kombinálható igékből képezhetünk, mindegyik nyelvtörténeti korban megáll. Ami változik, az az, hogy az idő elteltével, ahogy a paradigma veszít a produktivitásából, egyre több véletlen hiány (accidental gap) keletkezik a paradigmában: ez azonban az általunk vizsgált kérdésre merőleges, attól független folyamat.
3 Ahogy a későbbiekben kifejtem, azt feltételezem, hogy a szintaxisban szerepel egy magasan elhelyezkedő néma generikusoperátor-kifejezés, ezt jelölöm a lenti példában ∅gen-nel. Ennek a logikai formában (LF) a gen operátor feleltethető meg.
4 A diszpozicionális mediális igék esetén Alexiadou–Doron (2002)-t követve azt feltételezem, hogy a mediális szuffixum hatására blokkolódik a külső argumentum szintaktikai pozíciójának a kiépülése. Ez azonban lehetetlenné teszi, hogy a külső argumentum helyét egy, a szintaxisban megjelenő elemmel töltsük ki, így tehát ahhoz, hogy igazságértékkel rendelkező propozíciót kapjunk, szükséges, hogy a külső argumentum helyén szereplő változót valamely operátor, konkrétan egy generikus operátor, kösse.
5 Részletekért l. Halm (2020, 30)

