8. Konklúzió

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányom kiindulópontja az az új empirikusmegfigyelés-csokor volt, hogy a magyarban az önkéntelen érzékelést, felismerést és tudást, valamint fizikai diszpozíciót kifejező igék természetes osztályt alkotnak négy, első ránézésre egymástól független szintaktikai jelenség alapján:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • nem kombinálhatóak a tud képességet kifejező modális segédigével,
  • csak ezen igék találhatóak meg az ún. körülménymodalitást kifejező főmondati infinitívuszokban,
  • csak ezen igék egy részéből képezhetőek diszpozicionális mediális igealakok,
  • csak ezen igék egy része képes önmagában képességet kifejező modális segédigeként funkcionálni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tézisem szerint mindezen jelenségek jól magyarázhatóak akkor, ha azt feltételezzük, hogy a magyarban ezen igeosztályok tagjai az átlagosnál gazdagabb szemantikával rendelkeznek, amennyiben a képességmodalitás a lexikai specifikációjuk részét képezi. Vagyis ezek az igék inherensen modálisak, a modalitás része az alapjelentésüknek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave