A (33)-ban felvázolt szerkezetek még nem adnak számot az adverzatív kérdések egy lényegi tulajdonságáról, a bennük szereplő propozíció tagadásáról, illetve megkérdőjelezéséről. Az adverzatív kérdések amellett, hogy arra kérdeznek, hogy „hol” vagy „mióta” igaz egy propozíció, azt is közvetítik, hogy a beszélő szerint a kérdés mindegyik alternatívája hamis. Feltételezésem szerint ezt a jelentéstöbbletet az intonációval és opcionálisan diskurzuspartikulákkal jelzi a beszélő. Az intonáció jelentésmódosító szerepét figyelembe véve az itt tárgyalt két adverzatív kérdés jelentése tehát az (33)-ban megadott halmazok komplementuma. Ez a művelet a megnyilatkozásnak egy speciális diskurzusra gyakorolt hatása (special discourse effect). A speciális diskurzushatások modellezésére Farkas és Roelofsen (2017) az alapvető diskurzusmodellt az Evidencia komponenssel bővíti ki. Ez azon lehetőségek (klasszikus értelemen vett propozíciók) halmaza, melyek igazságára vagy hamisságára a beszélőnek bizonyítéka van (evidenced possibilities), aminek következményeképpen az adott információhoz a megfelelő szintű hitelt (credence) rendeli. Az adverzatív kérdések kontextusra gyakorolt hatásának elemei (15) értelmében a következők. Alapvető konvencionális diskurzushatása az, hogy a megnyilatkozás szemantikai tartalmát, A-t az asztalra helyezi, és a beszélő elköteleződéseit annak információtartalmával, info(A)-val frissíti. Ugyanakkor az Evidencia révén a beszélő azt is közli, hogy nem hiszi, hogy info(A)-nak bármelyik eleme az aktuális világ lenne. Mindezt a beszélő az intonáció és/vagy diskurzuspartikulák révén jelöli. Végső soron tehát bár az adverzatív kérdések szemantikai tartalma az Asztal-ra kerül, és a beszélő elköteleződései annak információs tartalmával frissülnek, az Evidencia komponensben az rögzül, hogy a beszélő szerint A egyik eleme sem igaz. Ezt fejezi ki az a rendezett páros, melynek első eleme A, második eleme pedig az ahhoz társított hitel szintje (credence level).

 

 

Az adverzatív kérdések jelentésének (36a) és (36b) komponensei teszik őket kérdéssé, ugyanis inkvizitív kifejezéssel állunk szemben, a (36c) komponens pedig elköteleződésszerű jelentéstöbbletet ad a kifejezésnek, mely azt állításszerű tulajdonságokkal ruházza fel.