Két magyar adverzatív kérdés inkvizitív szemantikai keretben1

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss Angelika

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

University of Toronto

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kivonat: A szakirodalomban negative wh-constructionként ismert adverzatív kérdések a magyarban két kérdőszóval fordulhatnak elő, ezek a hol és a mióta. A fő társalgásbeli funkciójuk az ellentmondás, ami az általuk közölt propozíciótól való elhatárolódás révén jön létre. Cheung (2008) szerint az adverzatív kérdésekben előforduló kérdőszavak elveszítették eredeti jelentésüket és mind lehetséges világokra vonatkoznak. A beszélő azt közli általuk, hogy a kérdés által közölt propozíció egyik világban sem igaz, vagyis propozicionális tagadást fejez ki. Ebben a cikkben amellett érvelek, hogy az adverzatív kérdések kérdőszavai megtartják kanonikus jelentésüket és értelmezési tartományuktól függ, hogy szemantikai vagy pragmatikai úton (implikatúrák révén) fejeznek ki tagadást, illetve elhatárolódást. A két magyar adverzatív kérdés jelentését Farkas–Roelofsen (2017) inkvizitív szemantikai keretében adom meg.
Kulcsszavak: adverzatív kérdések; elfogult kérdések; inkvizitív szemantika; magyar; diskurzus
 
An inquisitive semantic account of two Hungarian adversative questions
Abstract: Adversative questions (also known as negative wh-constructions in the literature) occur in Hungarian with two wh-words hol ‘where' and mióta ‘since when'. Their main function in discourse is to express disagreement, by means of dissociation from their own propositional content. According to Cheung (2008), the wh-words in adversative questions have lost their canonical meaning and they all refer to possible worlds. The speaker conveys that the proposition conveyed by the question is not true in any of the possible worlds, in other words, they convey propositional negation. Here I argue that the meaning of wh-words in adversative questions retain their canonical meaning and whether they express negation or dissociation via their semantics or pragmatically (by implicatures) depends on the domain of the wh-word. I sketch the meaning of the two Hungarian adversative questions in Farkas–Roelofsen's (2017) inquisitive semantic account.
Keywords: adversative questions; biased questions; inquisitive semantics; Hungarian; discourse
 
 
1 Köszönettel tartozom Gyuris Beátának, Michela Ippolitónak, Siptár Péternek, Surányi Balázsnak, a SaarDial és a LingDokKonf24 közönségének, valamint két névtelen bírálónak konstruktív megjegyzéseikért.  
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave