Ezzel szemben az információszerkezet alapfeladata az, hogy a mondat tartalmát a kontextusba integrálja (Krifka 2008). Azzal kapcsolatban, hogy ennek a fogalomnak pontosan mi a határa, például, hogy az információszerkezet szigorúan elhatárolódik-e az információstátusztól, ami a referens és a beszélő vagy a címzett közötti kognitív viszonyt, vagy a referens kognitív aktiválását határozza meg, különböző vélemények találhatók a szakirodalomban (Ariel 1988, Prince 1992). Viszont abban nagyrészt egyetértenek a kutatók, hogy a topik és a fókusz (Roberts 2011; Zimmermann–Onea 2011; Krifka–Musan 2012; Büring 2016; Enric Vallduví 2016) az információszerkezet két legfontosabb kategóriája. Jelentéstani szempontból egy másik fontos különbség is van az argumentumszerkezet és az információszerkezet között. Míg az argumentumszerkezet közvetlenül befolyásolja a mondat igazságfeltételeit, az információszerkezeti fogalmak csak részben vagy egyáltalán nem hatnak ki ezekre.1 Például, ha kicseréljük egy mondat két argumentumát, az igazságfeltételek megváltoznak. Az (1) példában ezt elsőrendű logikai parafrázisok segítségével demonstrálom.2 Az (1a) változatban a mondat alanya (egy tanárnő) szemantikai szinten az esemény ágens-eként jelenik meg, miközben az (1b) változatban egy tanárnőt az ige tárgya és ennek megfelelően az eseményben a páciens szerepét játssza.

Ebben a tanulmányban új megközelítésben tárgyalom a topik jelentését, éspedig az argumentumszerkezet lencséjén keresztül. A topik ugyanis, mint egy konkrét beszédaktus információszerkezetének alkotórésze, megjelenik vagy legalábbis megjelenhet a beszédaktust jelölő ige argumentumszerkezetében is. A megfelelő tematikus szerepet Onea és Mardale (2020), valamint Mardale és Onea (2021) E-topic-nak, beágyazott topiknak nevezi. A továbbiakban erre egyszerűen topik szerepként fogok hivatkozni.5 A magyarban elsősorban a delatívuszi eset kódolja a topik szerepet. Ezt a Magyar Nemzeti Szövegtárból (Oravecz et al. 2014) vett (3) példa demonstrálja. A kiemelt delatívuszi argumentum nemcsak a parafrázisban jelenik meg, hanem abban a (törvény)szövegben is, amelyre a korpuszbeli szöveg hivatkozik. Sőt, a törvény szövege is egyértelműen (információszerkezeti) topikként jelöli meg (4). Tehát a (3) példában a pénztartozásról a mondja ige argumentumaként jelenik meg, amit úgy értelmezünk, hogy ezen igének van egy topik-ja. A topik tematikus szerep annak a beszédaktusnak a topikját jelöli, amelyre a főmondat igéje hivatkozik.

A tanulmány következő részében előbb a magyar mondattan keretében ismertetem a topik fogalmát, a harmadik részben pedig a beágyazott környezetben elemzem a topik fogalmat, események tematikus szereplőjeként. A negyedik részben megpróbálom megmutatni, hogy mit is tudtunk meg a topik tanulmányozása közben az információszerkezeti topikról. A tanulmány rövid összegzéssel zárul.