A fő különbség a két adverzatív kérdés közt az, hogy a hol?-kérdésekkel ellentétben a mióta?-kérdések nem feltétlenül fejeznek ki tagadást. Bár a mióta?-kérdések is kifejezhetnek propozicionális tagadást, nem ez az egyetlen funkció, amit a diskurzusban betölthetnek. Kifejezhetik azt, hogy valamilyen helyzetnek nem kellene fennállnia, ahogy a (37)-ben megismételt (5) példa mutatja.

 

 

A (37) példában a mióta?-kérdéssel a beszélő nem azt közli, hogy szerinte ő és beszédpartnere nem tegeződnek (hiszen a tegezés megtörtént), hanem inkább arra kérdez rá, mióta áll fenn tegező viszony közöttük. A megnyilatkozásából ítélve úgy tűnik, hogy A szerint fennáll ilyen viszony; B1 szerint viszont nem áll fenn, aminek viszont A megnyilatkozása ellentmond. B1 kérdése ignoranciát fejez ki, ugyanis a kérdőszó tartományának egyik elemét sem tartja igaznak, vagyis egyik t időpontra sem igaz, hogy attól fogva A és B megállapodtak volna abban, hogy tegeződnek. Fontos különbség a hol?-kérdésekhez képest, hogy a mióta?-kérdésekre még adverzatív kérdésként is adható nemüres válasz, tehát elméletben létezhet olyan t időpont, melyben A és B tegező viszonyba került. Emiatt a mióta?-kérdések „enyhébbek” abból a szempontból, hogy nem feltétlenül utasítják el kategorikusan a kiemelt alternatíva igazságát.

 

 

(38) szerint tehát a beszélő mindegyik t időpontot illetően azt gondolja, nem igaz, hogy János abban az időpontban vegetáriánussá vált volna.

 

 

(39) szerint tehát nincs olyan lehetséges világ, melyben a toll a beszélő szerint kék.

 

 

A hol? kérdőszó kanonikus kérdésekben olyan módosító helyett áll, mely tipikusan dinamikus eseményeket jelölő predikátumokat és nem állapotpredikátumokat módosít. Az (1a) példára visszatérve a toll kéksége egy állapot, melyet helyhatározó nagy eséllyel csak nem mindennapi kontextusban módosíthat. Ugyanis ha egy toll egy bizonyos helyen kék, akkor normális esetben kék marad akkor is, ha más helyre kerül, és ezért ha a kérdő mondat maga nem is agrammatikus, a kérdés, melyet megvalósít, pragmatikailag rosszul formált lesz (Maienborn 2005). A lényegi különbség a mióta?- és hol?-kérdések közt tehát az, hogy míg az előbbi esetben az adverzatív kérdés nem hat agrammatikusnak, mert az adverzatív olvasat értelmezési tartománya ugyanaz, mint a kanonikus tartomány, vagy leképezhető arra, addig az utóbbi esetben egész más a helyzet: az adverzatív kérdőszó értelmezési tartományának elemei lehetséges világok, melyek legalábbis a magyarban nem képezhetők le a hol? kanonikus értelmezési tartományára, vagyis helyek halmazára. Tehát már csak emiatt is biztos, hogy a hol?-kérdés jelöletében szereplő válaszok egyike sem lesz kongruens, a kérdés céljainak megfelelő válasz, és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hol? propozicionális tagadást fejezzen ki azokban a nyelvekben, melyekben a hol?-t (és az e tekintetben hozzá hasonló mikor?-t) lehet adverzatív kérdésekben használni.

 

 

Az itt felvázolt különbség a két adverzatív kérdés közt amellett érv, hogy Cheung állításával ellentétben az adverzatív kérdések jelentése nem teljesen független az adott kérdőszó kanonikus értelmezési tartományától, és emiatt nem is mindegyik adverzatív kérdés fejez ki propozicionális tagadást.