2.4.3. A szintén fókusztartománya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (8) példabokor a szintén rendezett n-esekre mint eltérő fókusztartományokra való vonatkoztatását mutatja be. Úgy kell olvasni a példákat, hogy ugyanaz a beszélő mondja ki a (8b/b/b′′) mondatpárt, majd befejezésül a (8a) sorbeli mondatot, a számozott sorokban közölt intonációs mintákkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kezdjük most a tárgyalást a szemantikai formulák kommentálásával. A szintén mindhárom vizsgált fókusztartomány-dimenzióban ugyanúgy jellemezhető szemantikai szempontból, mint az is. Az egyetlen különbség éppen a kétdimenziós fókusztartományban lép fel (8b): megtartva az 〈Anna, Beát, Csillának〉 szórendet, az aktivált háttérbeli függvény ezúttal nem a Ki kinek mutatta be Beát? kérdéssel ragadható meg (l. (2b)=(6b)), hanem az Anna kit kinek mutatott be? kérdéssel, és az előfeltevés is ehhez igazodik. E különbség az adott IS-típusú kifejezés és a fókusztartománya között létesülő szórendi relációból fakad, amit a 2.5. pontban vázolunk fel. Az állítás függvényalkalmazáson alapuló kiszámítását a (8b) esetben szemléltetjük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(8)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a szintén fókusztartományában egy mondatrész van a (8a) szórend mellett, akkor az az őt közvetlenül megelőző mondatrész lehet – ez a (8b) esetcsoport. Az az előtti mondatrészek – jelen esetben két mondatrész – a (8a) mondat Topik szakaszához kell, hogy tartozzon a mondattagolásban; az adódó (8b.1–4) mintákkal rendre a 2.2/(3b.2,4,1,3) minták analógok. Amúgy e minták közül csak a (8b.1) tartalmaz explicit Topik IP-t, a másik három mintában a pragmaszemantikai topikok a dallammenetben odakapcsolódnak a Komment IP-hez, funkcionális hangsúlyok nélküli elődallamként (8b.2), illetve hangsúlyosan, sodródva lefelé (8b.3). E (8b.3) változathoz képest a szintén egydimenziós fókusztartományát gát jelölheti meg (8b.4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (8b) sorban szemléltetett olvasat esetében – ahol a szintén egy mondatrészpárra mint fókusztartományra vonatkozik – szintén a (3b.1–4) minták szolgáltatják az analógiát. A pragmaszemantikai Topik explicitté tétele Topik IP-ként nem preferált annak túl rövid volta miatt (8b.1), előnyösebb egy ilyen rövid egységet hangsúlytalanul odacsapni a Komment IP-hez (8b.2). Az egyenletes lesodródást ezúttal sem zárhatjuk ki (8b.3), de meg is jelölhetjük egy gáttal a kétdimenziós fókusztartomány kezdetét (8b.4). Ha mindkét fókuszált mondatrészt megjelöljük gáttal, akkor a szintén-t is meg kell így jelölni (8b.5). Ami a szintén-t illeti, a mindig hangsúlytalan is-sel ellentétben mindig hangsúlyt visel; gáttal való kiemelése pedig nyilván a többdimenziós fókusztartomány strukturálását szolgálja, de jelenleg még nem világos, hogy pontosan hogyan lehetne ezt szabályba foglalni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a szintén egy mondatrészhármasra vonatkozik (8b′′), akkor az érintett három mondatrész feltétlenül hangsúlyos. Rendeződhetnek egyetlen lesodródásba (8b′′.1); vagy indíthatjuk mindhárom fókuszált mondatrész dallamát a legfelső hangmagasságon (8b′′.2) (NB: ezt az első dallamkezdeten nem jelöljük meg, hiszen a beszélői felső hangmagasságon indul az alapértelmezett lesodródás). Azt figyelhetjük még meg, hogy a szintén gáttal való megemelése segíti a szándékolt háromdimenziós olvasat előhívását.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave