Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Az is és más additív kifejezések fókuszérzékenysége igei és igenévi szerkezetekben

Az is és más additív kifejezések fókuszérzékenysége igei és igenévi szerkezetekben1

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alberti Gábor – Farkas Judit – Futó Bettina – Kleiber Judit – Huszics Aliz

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

alberti.gabor@pte.hu; farkas.judit2@pte.hu; futobettina@gmail.com; kleiber.judit@pte.hu; huszics.aliz@pte.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kivonat: Tanulmányunk tárgyát annak feltárása képezi, hogy amit „is-sel módosított kifejezésnek” nevezünk, ott valójában mit is „módosít” az is. Kiindulópontként É. Kiss (1992) negációra vonatkozó elemzése szolgálhat, ahol a két alapeset: mondatra vagy mondatrészre vonatkozik-e a negáció. E két lehetőséget a mondatrész-hatóköri eset általánosításával kell kibővíteni: mondatrészpárra vagy teljes általánosságban n-esre is vonatkozhat az is, akár igenévi környezetben is. Másrészt tisztáznunk kell e „vonatkoztatás” szemantikai természetét a nemzetközi szakirodalom alapján, bevonva a roothi–krifkai intonációsfókusz-érzékenység fogalmát. E kontextusban úgy fogalmazhatunk, hogy az is fókusztartománya a Lambrecht (1994)-féle terminológia szerint nemcsak szűk vagy széles (Surányi 2018, 245; Balogh–Langer 2022) lehet. A mondatrész-n-esek által alkotott fókusztartomány szélesebb, mint az egyetlen mondatrészből álló szűk tartomány, de szűkebb, mint a széles predikátum/mondat terjedelmű fókusztartomány. Kimutatjuk továbbá, hogy az is ebben a köztes funkciójában (is) helyettesíthető – persze eltérő szórendi, prozódiai és „információcsomagolási” stratégiák mellett – olyan más kifejezésekkel, mint a szintén, a nemcsak és az akárcsak.
Kulcsszavak: disztributív kvantor; fókusztartomány; háttér; prozódia
 
Focus sensitivity of is ‘also’ and other additive expressions in Hungarian verbal and hybrid constructions
Abstract: The paper discusses what is modified by is ‘also’ in expressions referred to as ‘expressions modified by is’ in the Hungarian literature. Our point of departure is É. Kiss’s (1994) analysis of negation, based on the separation of cases where negation concerns sentences from those where it concerns smaller constituents. We claim that, in the case of is, there is also an in-between case to be considered: is can concern pairs of constituents, or, generally, n-tuples, even in deverbal syntactic contexts. In other words (Lambrecht 1994; Surányi 2018; Balogh–Langer 2022), the focus domain of is can not only be narrow or broad: if it consists of n constituents, it is broader than a narrow domain but narrower than a broad one. We also point out that is can be replaced, in this in-between function (too), with other expressions such as szintén ‘too’, nemcsak ‘not only’ and akárcsak ‘just as’.
Keywords: distributive quantifier; focus domain; presupposition; prosody
 
 

1. Bevezetés: az is a magyar generatív szakirodalomban, valamint más additív kifejezések

2. Mondatrészek rendezett n-esei az IS-kifejezések fókusztartományában

3. Az IS-kifejezések megjelenése az igei szerkezettől eltérő szórendi lehetőségeket kínáló igenévi kifejezésekben

4. Összefoglalás

Irodalom

1 Jelen tanulmány megírását az NKFI FK-128518 (A hibrid kategóriák szintaxisa) projekt és a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatta. A szerzők kiindulópontja az a kutatás, amelynek eredményei a Futó Bettinának és Huszics Aliznak az Alberti Gábor, Farkas Judit és Kleiber Judit által (társ-) témavezetett két-két OTDKdolgozatában öltöttek testet, amelyek közül a két díjazott munka – Futó (2020) és Huszics (2020) – meg is jelent, a legértékesebb eredményekről nemzetközi színtéren beszámoló Farkas et al. (2020) mellett. A tanulmányban használt jelölések – beleértve a grammatikalitási ítéleteket is – a Comprehensive Grammar Resources sorozatban alkalmazott sztenderdet követik (pl. Alberti–Laczkó 2018), azt a bevett módszertant is beleértve, hogy a szerzők saját anyanyelvi intuíciójukat vizsgálják. Egy területen már megkezdtük a statisztikai eszközökkel értékelt prozódiai tesztelést is (Szeteli et al. 2022, 2.3.). Ezen a ponton szeretnénk köszönetet mondani a tanulmány egy korábbi változatának a két névtelen bírálója mellett Gyuris Beátának és Surányi Balázsnak elsősorban azért, hogy sokat segítettek korábbi magyar-generatív szintaktikai kiindulópontú eredményeink nemzetközi szemantikai kontextusba helyezésében.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave