3.4. Az eseményargumentum
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p1)
Ezzel visszatérhetünk a második problémára, amellyel Onea és Mardale (2020) elmélete szembesül, éspedig arra, hogy a topik szerep nemcsak igék vagy eseményeket jelölő főnevek argumentuma lehet, hanem olyan főneveké is, amelyeknek nincs eseményargumentuma: könyv, levél vagy regény.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p2)
Miközben ez az angolban nagy problémának tűnhet, a magyarban a probléma csak látszólagos, hiszen itt a fenti főnevek csak egy megfelelő eseményt jelölő igei kifejezés segítségével kaphatnak topik argumentumot. A topik egyáltalán nem a főnév argumentuma.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_table_485 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_table_485)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_table_485)
(34) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_fig_648 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_fig_648) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_fig_648) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p5 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p5)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p5)
Tehát a magyarban nem merül fel az a probléma, ami miatt Onea és Mardale (2020) feladta a topik-szerep kompozicionális elemzését a románban. Véleményem szerint a magyar struktúrát az angolra is általánosíthatjuk: legalábbis a logikai forma szintjén megjelenik egy esemény, amelynek a topik szerepét kódolja az about prepozíció.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p6 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p6)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p6)
Ugyanakkor egy másik probléma merül fel. Hogyan lehet az, hogy pl. (34c)-ben az intencionális alany nem egy érző lény? Erre két választ tudok elképzelni, amelyeknek közül mindkettő metonimikus értelmezésen alapul. A kérdés csupán az, hogy mi az, amit átvitt értelemben értelmezünk: a predikátum, vagy az alany. Egy hagyományos értelemben vett metonimikus váltásra példa a (35b), míg egy Nunberg (1995)-féle metonímiára a (35c). Számomra mindkettő elfogadható.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_table_486 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_table_486)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_table_486)
(35) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_fig_649 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_fig_649) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_fig_649) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p9 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p9)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p9)
A végső kérdés az, hogy ha feltételezzük, hogy a delatívuszi argumentum nem csak beszédaktusokban játszik szerepet, vajon helyénvaló-e a megfelelő szerepet továbbra is topik-nak nevezni? Onea és Mardale (2020) ugyanis kimondottan beszédaktusokra vonatkoztatja a topik szerepet és minden olyan példát, amelyben az about-frázis nem beszédaktust jelölő kifejezés argumentuma, problémásnak tekint. Az itt javasolt elemzés viszont sokkal tágabb körben engedélyezi a topik argumentum használatát. Ennek az az előnye, hogy a topik a gondol, tud, álmélkodik stb. igékkel való használata nem igényel magyarázatot, hiszen ezek teljesen normális intencionális igék. Ezzel viszont a topik fogalmi indoklásától látszólag eltávolodunk. Ha most a topik nem csak beszédaktusokat jelölő igék argumentuma, akkor mi köze a klasszikus információszerkezeti topik fogalmához?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p10 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p10)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__198/#m1032anyt35_196_p10)
Erre egy talán meglepően egyszerű választ adhatunk. Az információszerkezeti topik csak kimondott propozíciókban, konkrét mondatokban jelenhet meg. A topik, mint egy intencionális reláció kódolása viszont bármilyen értelemben mentálisan megjelenített propozíciókra vonatkozik. Tehát ugyan tágabb a topik, mint a topik, de olyan mondatok esetében, amelyeknek csak közönséges információszerkezeti topikjuk van, a tágabb fogalom automatikusan leszűkül. Más szóval: az információszerkezeti topik csak akkor jelenhet meg, ha tényleges beszédaktust hajtunk végre. Tehát egy gondolatnak ugyanúgy lehet topik-ja, mint egy kijelentésnek vagy kérdésnek, a különbség csak annyi, hogy mivel egy gondolat vagy egy más fonológiai forma nélküli mentális állapot nem beszédaktus, nincs grammatikailag kódolt információszerkezete sem. Még egyszerűbben fogalmazva, az információszerkezet nem kódolhatja olyan mondat topikját, amely nyelvi adatként nem is létezik.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
