6. Konklúzió
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p1)
A diszjunkció a nyelvek egy részében – így a magyarban is – Pozitív Polaritású Elemként viselkedik (+PPE nyelvek), amennyiben nem értelmezhető szűk hatókörrel logikai tagadás lokális hatókörében (SZD értelmezés). E nyelvekben a felnőtt beszélők a diszjunktív tagadó mondatoknak olyan jelentést tulajdonítanak, amelyben a diszjunkció vesz fel a tagadáshoz képest tág hatókört (TD értelmezés). Számos korábbi kísérletes vizsgálat azt mutatta ugyanakkor, hogy az óvodáskorú gyerekek ennek ellenére a diszjunktív tagadó mondatokban az SZD hatókör-értelmezést érik el alapértelmezetten. Tanulmányunk, mely a mondatprozódiának az óvodáskorú gyerekek hatókör-értelmezésére gyakorolt potenciális hatását vizsgálta magyar diszjunktív tagadó mondatokban, megerősíti az SZD jelentés elsődlegességét ebben a nyelvfejlődési szakaszban. Ezt igazolja egyrészt az SZD értelmezésnek a TD-nél szignifikánsan magasabbnak talált elfogadhatósága, valamint az a tény, hogy az SZD olvasat elfogadhatóságára a kísérletünkben használt prozódiai manipuláció nem volt szignifikáns hatással – szemben a TD olvasat elérhetőségével, amelyre a vizsgált prozódiai különbség szignifikáns hatást gyakorolt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p2)
Kísérletünk kiindulópontját az adta, hogy a korábbi szakirodalom alapján a +PPE nyelvek között – sőt, egy esetben egy +PPE nyelven belül is – olyan mértékű különbségek találhatók mind az SZD, mind a TD értelmezések elfogadási arányaiban, amelynek jelenleg nincs kielégítő magyarázata. Eredményeink azt igazolják, hogy a mondatprozódia jelentős hatással bír a magyar óvodáskorú gyerekek hatókör-értelmezésére diszjunktív tagadó mondatokban. Mértékét tekintve ez a hatás az adataink alapján számottevő is lehet: kísérletünkben a TD olvasat esetében a két használt prozódiai forma közötti különbség 20%-os eltéréssel járt együtt az elfogadások arányában. Módszertani következtetésként egyértelműen megfogalmazható, hogy a diszjunktív tagadó mondatok értelmezésének jövőbeli kísérletes vizsgálata során a hangzó stimulusok prozódiájának megfelelő kontrollálása mindenképpen indokolt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p3 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p3)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p3)
Bár egy ilyen mérvű hatás bizonyos +PPE nyelvek közötti különbségeket akár egyedül is magyarázni képes, az óvodáskorúakkal végzett korábbi kísérletekben talált arányok összességében szélesebb tartományban szóródnak, mint amiért egy ehhez hasonló mértékű hatás önmagában felelőssé tehető volna. Pagliarini és munkatársai (2018) és Pagliarini és munkatársai (2022) a +PPE nyelvek közti, óvodáskorban tapasztalható bizonyos aránybeli különbségeket részben a tagadó egyeztetéses alternatív grammatikai forma elérhetőségére, részben pedig a tagadó egyeztetéses forma és a tagadó diszjunktív forma párhuzamosságának mértékére és a tagadó egyeztetés rendszerének komplexitására javasolják visszavezetni. Amennyiben e tényezők valóban a feltételezett hatással bírnak az SZD és TD elfogadások arányára, akkor ezek a prozódia esetleges hatásával együtt már képesek lehetnek a kimutatott variáció teljes spektrumát lefedni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p4 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p4)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p4)
Tanulmányunk empirikus fókuszán túlmutató, nyitott kérdés, hogy a prozódia itt talált hatását mi magyarázhatja. Miután úgy tűnik, hogy a mondatprozódia logikai hatókör-értelmezésre gyakorolt hatása számos esetben a mondat információszerkezetével függ össze (Baltazani 2002; Luchkina–Ionin 2015; Ionin–Luchkina 2018; Larralde et al. 2021), ez a lehetőség az itt bemutatott kísérlet esetében is természetesen fennáll. Ennek az eshetőségnek a vizsgálata további kutatások feladata lehet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p6 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p6)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__216/#m1032anyt35_214_p6)
Fő szerző: Surányi Balázs. Levelező szerző: Gulás Máté.