3.2. Perfektivitás, igekötők és faktivitás tágabban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zuchewicz (2020) rámutat, hogy a lengyelben és más szláv nyelvekben, pl. a csehben, a faktivitás és a perfektivitás gyakran együtt áll. Így például az olyan perfektív igék, mint a zgadnąć.PFV ’kitalálni’, przeczuć.PFV ’megérezni’, wyczuć.PFV ’ráérezni’ és rozgryźć.PFV ’megfejteni’, faktívak:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a fenti igék morfológiailag imperfektív változata nem faktív, és még csak nem is veridikális:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló párokat találunk a magyarban is, azzal a különbséggel, hogy a fenti igepárok magyar változataiban az igekötők (is) nagy szerepet játszanak:1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi példa (a) változatai faktívak: vagyis következik belőlük, hogy Jancsi tényleg fél a szellemektől. A (b) példákból viszont nem lehet ilyen következtetést levonni:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(27)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes azt is megfigyelni, hogy mely esetekben nem függ össze a faktivitás a perfektív igekötőkkel. Ez például az antiveridikális igék esete:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(28)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az antiveridikális igék esetében a pozitív mondatból a beágyazott mondat hamissága következik. Az ilyen igék esetében a perfektív igekötő, ha van, általában nem vezet veridikalitáshoz.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(29)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt tehát nem lehet mondani, hogy a perfektív igekötők faktivitást eredményeznének. Érdekes azonban a hisz ige esete: A gyakran használt azt hiszi konstrukció ugyan antiveridikális, a hisz önmagában (valamint a hisz abban) viszont nem az. Az elhisz esetében pedig legalábbis arra lehet következtetni, hogy valaki felvetette a beágyazott mondatban leírt esemény igazságát (31b), ha viszont a kontextus támogatja a beágyazott mondat igazságát, akkor akár faktív következtetést is láthatunk (31c):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(31)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2 3,4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik érdekes eset a demonstrációt, bizonyítást jelölő igék osztálya. Ezek az igék veridikálisnak tűnnek, de általában nem faktívak, akkor sem, ha igekötővel állnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(32)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az igekötős változat használata jellemzően azt mutatja, hogy az alárendelt mondat igazságának a kérdése a kontextusban már felmerült (discourse old).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(33)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5, 6
(34)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7, 8, 9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes azonban megfigyelni, hogy könnyen találunk faktívnak látszó példákat is a fenti igékkel (de nem csak az igekötős változattal):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(35)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A demonstrációt jelentő igék esetében, mint azt Anand és Hacquard (2014, 73) megjegyzi, az alany élettelen is lehet (36a). Továbbá: az angolban a veridikalitás eltűnik, ha kimondott experiens argumentuma is van az ebbe a csoportba tartozó igéknek. A magyarban viszont (36b) nincs ilyen hatás:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(36)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lehetséges, hogy az angolban ez a hatás a fókusz faktivitásra gyakorolt hatásával kapcsolatos (5. szakasz). Ha így van, akkor a (36a)-ban található angol példa az alábbi mondathoz hasonlóan értelmeződik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(37)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Implicit experiens argumentum akkor is van, ha nincs megemlítve; Anand és Hacquard (2014) szerint az experiens argumentum létezéséhez köthető, hogy nem faktívak a demonstrációt jelentő igék. Érvelésüktől némileg eltérően feltehetjük, hogy ha a nem kimondott experiens argumentum egy, a szövegkörnyezetben kiemelkedő (salient) személy, akkor az olvasat gyakran szubjektív, az experiens szempontjából értett veridikalitást eredményez, ezért nem látunk faktivitást ezekben az esetekben.
1 A (26)-ban felsorolt igekötős igéknek van (igaz ritkán használt) imperfektív változata (pl. kitalálgatta, megfejtegette), és ismételt cselekvést sugall: (i) János a képek alapján megfejtegette, hogy ki is lehetett az eredeti „szerző”, vagyis kitől származnak a képek. (https://tinyurl.com/2j8w925t) (ii) Rengeteg közölnivalója volt, de csak annak tudta mindezt kifejezni, átadni, aki türelmesen kivárta, lassan kitalálgatta, hogy mit is szeretne mondani. (https://filmtett.ro/cikk/beszelgetes-szava-eniko-dokumentumfilm-rendezovel) Mindkét példa, mint egy bíráló rámutat, beágyazott kérdést tartalmaz.  
5 https:// tinyurl.com/ktbtjew7
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave