Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
Variációk faktív igékre

Variációk faktív igékre1

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Abrusán Márta

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Institut Jean Nicod, Département d’études cognitives ENS, EHESS, PSL Research University, CNRS, Paris, France

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

marta.abrusan@ens.fr
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kivonat: Ebben a tanulmányban az úgynevezett faktív igék empirikus tulajdonságait vizsgálom a magyarban, különös tekintettel azokra a szintaktikai, morfológiai és pragmatikai tényezőkre, amelyek azonos predikátumokkal faktivitási alternációkat idéznek elő. Ezek alapján amellett érvelek, hogy a faktivitás, legalábbis a magyarban, nem lexikailag kódolt. Egyrészt, a faktivitás nem egyetlen, jól definiált tulajdonság, hanem tulajdonságok halmaza: egy objektív veridikális következtetés, egy szubjektív veridikális következtetés és az objektív veridikális következtetés kivetítése (projekciója) a következménytörlő operátorok hatókörében. Másrészt, a szintaxis, bizonyos morfológiai tényezők, információszerkezeti megfontolások és az átadott információ valószínűsége mind befolyásolják e következtetések meglétét vagy hiányát. Amellett érvelek, hogy a (projektáló) veridikális következtetés a hallgató által a beszélő információs állapotáról felállított hipotézis. Felvázolom, hogy ezt a hipotézisalkotást hogyan befolyásolják a magyarban grammatikai és pragmatikai tényezők.
Kulcsszavak: előfeltevések; faktív igék; attitűdpredikátumok; információszerkezet
 
Variations on factive verbs in Hungarian
Abstract: In this paper I examine the empirical properties of so-called factive verbs in Hungarian, with an emphasis on various syntactic, morphological and pragmatic factors that induce factivity alternations with the same predicates. On the basis of these facts, I argue that factivity, at least in Hungarian, is not lexically encoded. First, factivity is not a single, well-defined property, but a set of properties: an objective veridical inference, a subjective veridical inference and the projection of the objective veridical inference in the scope of entailment canceling operators. Second, syntax, certain morphological factors, information-structural considerations, and the probability of the information conveyed all influence the presence or absence of these inferences. I propose that the (projective) veridical inference is a hypothesis made by the hearer about the information state of the speaker (see Wilson–Sperber 1979, Qing et al. 2016, Roberts–Simons 2023 for related ideas.) I outline how this hypothesis formation is influenced in Hungarian by grammatical and pragmatic factors.
Keywords: presuppositions; factive verbs; attitude predicates; information structure
 
 

1. Bevezetés

2. Ki mit tud?

3. Aspektus, igekötők

4. Emotív faktív igék

5. Az információszerkezet szerepe

6. Miből lesz a faktivitás?

7. Magyar

8. Összegzés

Irodalom

1 Köszönet Gyuris Beának a kötetbe való meghívásért. Köszönet továbbá Gyuris Beának, Surányi Balázsnak és két névtelen bírálónak nagyon hasznos javaslataikért és kritikai megjegyzéseikért, valamint az ICSH16 konferencia hallgatóinak kérdéseikért. Az itt közölt kutatást az ANR-10LABX-0087IEC és az ANR-10-IDEX-0001-02PSL intézményes projektek támogatták.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave