Gyuris Beáta (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.

Tanulmányok a jelentéstan köréből

Összefoglalás

Tanulmányomban a lexikális szemantikai szakirodalom egyik központi hipotézisét tárgyaltam, miszerint az igegyökökben lexikalizált jelentés jól körülhatárolható módon megszorított. Ehhez kapcsolódva azt igyekeztem megmutatni, hogy a magyar igetövek gyökei jellemzően egyfajta ontológiai kategóriával írhatók le. A magyar igék jelentős része módgyököt lexikalizál és az igei predikátum esetleges végpontos értelmezése egy igetövön kívüli összetevőnek köszönhető. Ez jellemzi például a felsúrol igét. Egyéb esetekben azt is láthatjuk, hogy egy eredményállapot kódolódik az igetőben, és egy végpontos értelmezésért felelős igekötő is kifejezésre kerül. Erre példa a felmelegít ige. A tanulmány fontos állítása ezen mintázatok motiválására a magyarban az, hogy a végpontosságot jellemzően események felett kvantifikáló, eseménymaximalizáló igekötők, mint például a meg, és rezultatív kifejezések kódolják egy preverbális pozícióban, feltételezhetően a vP VP feletti funkcionális tartományában (Surányi 2014; Kardos–Farkas 2022). Ezáltal a magyar rezultatív kifejezések szemantikája és szintaxisa jelentősen eltér az angol megfelelőiktől, amelyek nem jellemezhetők eseménykvantifikációval, hanem csupán egy eredményállapotot írnak le. Ezen eredményállapot feltételezhetően a VP bővítményi pozíciójában fejeződik ki. A magyar tehát úgy tűnik, hogy – a szakirodalmi állításokkal szemben – az angoltól jelentősen eltérő eseménylexikalizációs stratégiákat alkalmaz annak ellenére, hogy az eredményállapot számos ige esetében nem az igetövön belül kerül kifejezésre, ahogy azt az angolban is látjuk. További kutatások tárgyát képezheti, hogy más nyelvekben találunk-e a magyarhoz hasonló módon események felett kvantifikáló kifejezéseket, és ha igen, kérdés, hogy ezen kifejezések jelenléte milyen összefüggésbe hozható a nyelvre jellemző igejelentések megszorítottságával.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 995 6

Nyelvészet

Kötetünk tizenhárom tanulmánya részben a magyar nyelv korábbi írásokból már ismert szemantikai jelenségeinek, részben első ízben itt bemutatott jelentéstani kontrasztoknak az elemzésére és magyarázatára vállalkozik. A tanulmányok mindegyike az ún. formális szemantika elveit és módszereit követi, tehát igyekszik precíz és cáfolható megállapításokat tenni, és ezeket formális, matematikai eszközökkel is megfogalmazza. A kötet tanulmányai változatos jelentéstani problémákat tárgyalnak. Az egyik a lexikai szemantika egyik alapkérdésére (Hogyan különíthető el egymástól a poliszémia és a homonímia?) ad új választ, négy további pedig az igejelentés és egyes szemantikai igeosztályok jellemzésére tesz új javaslatot, vagy vizsgálja felül a korábbiakat. Ezek az egyet ne/nem/se/sem szerkezettel kompatibilis igék osztályaival; a magyar igetövek eseménylexikalizációs tulajdonságaival; az önkéntelen érzékelést, az önkéntelen megismerést ill. tudást, valamint a fizikai diszpozíciót kifejező igék összefüggő szemantikai jellemzőivel foglalkoznak, illetve a faktivitás mint lexikai tulajdonság elvetése mellett érvelnek. Az írások egy másik csoportja olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyeknek a jelentését logikai operátorok segítségével szokás modellezni, mint például az is és a hozzá hasonló fókuszérzékeny additív operátorok, az is-t tartalmazó összetett elemek (mégis, úgyis, így is, igenis, nem is, ugyanis, vagyis és máris), a kvantoros, illetve fókuszpartikulás kifejezések a magyar mondat ige előtti tartományában, a csupasz köznévi argumentumok, a mondattagadás és a fókusztagadás közötti különbség, valamint a tagadás és a diszjunkció hatóköri interakciói. Az igei argumentumszerkezet, a topik összetevők, és a beszédaktusok között létesít kapcsolatot egy további tanulmány, egy másik pedig egy speciális kérdő beszédaktust jellemez. A kötetben mindvégig a közérthetőségre törekedtünk, így azoknak az érdeklődő olvasóknak is ajánlható, akik nem a formális szemantika szakterületének a művelői.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxv//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero