2. Szabolcsi (2015)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabolcsi (2015) amellett érvel, hogy különböző nyelvekben megtalálhatóak olyan kvantorkifejezések, amelyek (többek között) kötőszóként, additív elemként is előfordulhatnak, valamint azt is jelezhetik, ha egy adott mondat kérdés. Ezek a partikulák két csoportra oszthatók. Az egyik csoport, amelyet a japán megfelelője alapján KA-ként ír le Szabolcsi, olyan elemeket tartalmaz, amelyek egzisztenciális kvatorként, kérdésjelölőként és diszjunktív elemként is előfordulhatnak. A másik csoport, a MO-csoport (szintén a japán megfelelő után elnevezve) elemei univerzális kvantorként, additív vagy konjunktív elemként jelennek meg. Szabolcsi elmélete szerint a KA és a MO a formális szemantika szintjén a hálóelméleti egyesítés (∪) és metszet (∩) műveletek jelenlétét követeli meg. Nem maguk a KA és a MO elemek tartalmazzák vagy vezetik be ezeket a műveleteket, hanem utófeltevésként követelik meg ezek jelenlétét.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabolcsi a magyar is-t a MO-csoportba tartozóként írja le. A MO-elemek utófeltevésként nagyjából azt követelik meg, hogy az ⟦X⟧ „gazda”-állítás mellett (ez az az állítás, amelyet a MO elem módosít), létezzen egy párhuzamos ⟦Z⟧, és a közvetlen tágabb kontextusból, ⟦Y⟧-ből mind ⟦X⟧, mind ⟦Z⟧ következzen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyesítés, illetve metszet szemantikai műveletét egy Junction fej és egy fonológiailag üres ∪ vagy ∩ operátor hajtja végre. A Junction fej, amit Den Dikken (2006) javasolt először, legtöbbször fonológiailag szintén üres. A fej szemantikai tartalmát Slade (2011) és Szabolcsi (2015) javaslatai egyaránt halmazként határozzák meg. Szabolcsi (2015) amellett érvel, hogy az ∪ és ∩ operátor mind a Junction fejtől, mind a kvantorelemektől különböző összetevő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KA elemekkel kapcsolatban Szabolcsi megjegyzi, hogy van, ahol megengedett a jelenlétük, de többé-kevésbé redundánsak ott, ahol az utófeltevés teljesül. Más környezetekben, amelyeket Szabolcsi (2015) nem tárgyal részletesen, más szemantikai elemekkel kapcsolódhatnak, és ezért más szemantikai követelmények is megjelenhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a cikkben olyan kontextusokat vizsgálunk, ahol a magyar MO (is) más elemekkel komplex összetevőt alkot, és más, összetettebb előfeltevéseket2 kíván meg, mint az „egyszerűbb” additív is elem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mielőtt részletesebben szemügyre vennénk a komplex elemeket,3 fontos megjegyezni, hogy az is bizonyos környezetekben a se(m) partikulával váltakozik. Az előbbi állító, a második tagadó mondatokban jelenik meg (de l. a 4.2 szakaszt). Amikor a se(m) megelőzi az igét, a fonológiailag tartalmas tagadószó (nem) megjelenése agrammatikus. Feltételezzük, hogy a szintaxisban jelen van, de (PF-)törlés miatt nem valósul meg. Itt nem foglalkozunk a se∼sem alternációval; ezeket azonos elemeknek tekintjük.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amellett fogunk érvelni, hogy ott, ahol az is és a se(m) is megjelenik (azokban a környezetekben, ahol más is-es kifejezések alternációját is várjuk, mint fent), az is-nek van egy additív olvasata, és a komplex elem (pl. mégis) valamennyire kompozicionális. Ez nem terjed ki olyan elemekre, ahol az is állandó (pl. máris).
1 Az utófeltevés hasonló az előfeltevéshez, de az előbbi az „ellenőrző” szerepét az után tölti be, hogy a mindenkori (at-issue) tartalom rendelkezésre áll, és ekkor egyszerre lesznek ellenőrizve (minden utófeltevést egyidőben ellenőrzünk, időbeni rendezés nélkül). Az utófeltevéseket Farkas (2002), Lauer (2009) és Brasoveanu (2013) vezették be korábban (egyes indefinit kifejezések, ever-relatív elemek (akár-elemek) és módosított számnevek tárgyalásakor).
2 Ezeket várhatóan a Szabolcsi-rendszernek megfelelően utófeltevésként is meg lehet fogalmazni.
3 Az általános elem kifejezést alkalmazzuk az adott összetevőkre, így az is-re és azokra a lexikai elemekre, amelyekkel komplex összetevőt alkot.
4 A PF-törlésen kívül más magyarázat is lehetséges arra, hogy a tagadás nem jelenik meg. Surányi (2002) a PF-törlés ellen érvel.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave