Gyuris Beáta (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.

Tanulmányok a jelentéstan köréből


Beaver–Clark (2008): kvázi-asszociáció a fókusszal

Beaver–Clark (2008) elemzése a fókuszérzékeny kifejezések egy szélesebb körét fedi le (beleértve a tagadást, a mennyiségjelzős határozókat, a fókuszérzékeny partikulákat stb.), és arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek a fókuszérzékeny esetek vajon egy egységes mechanizmusnak köszönhetőek-e, és lexikailag kódoltak-e (avagy konvencionálisak). Roberts (1998; 2012) Question Under Discussion (QUD) elméletét alkalmazva, a fókusz alapvető funkcióját egy pragmatikai jelenségként, a fókusz és az aktuális kérdés (Current Question; CQ) közvetlen kapcsolataként tekintik. A QUD-alapú megközelítésekben a deklaratív mondatok mind kérdéseket céloznak meg, és a fókuszálás, az egyik alapfunkciójaként, ezt a mögöttes / aktuális kérdést oldja fel. Eszerint az aktuális kérdés határozza meg a válasz fókuszszerkezetét. Egy diskurzuson belül azonban a kérdések többsége implicit. Ezekben az esetekben Beaver és Clark szerint az aktuális kérdést a helyi diskurzuskörnyezetből társalgási implikatúraként lehet levezetni. A QUD-elméleteken belül egy másik perspektívában az aktuális kérdést a megnyilatkozás fókuszszerkezete jelzi, és a kérdést pragmatikai akkomodáció vezeti le.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 995 6

Kötetünk tizenhárom tanulmánya részben a magyar nyelv korábbi írásokból már ismert szemantikai jelenségeinek, részben első ízben itt bemutatott jelentéstani kontrasztoknak az elemzésére és magyarázatára vállalkozik. A tanulmányok mindegyike az ún. formális szemantika elveit és módszereit követi, tehát igyekszik precíz és cáfolható megállapításokat tenni, és ezeket formális, matematikai eszközökkel is megfogalmazza. A kötet tanulmányai változatos jelentéstani problémákat tárgyalnak. Az egyik a lexikai szemantika egyik alapkérdésére (Hogyan különíthető el egymástól a poliszémia és a homonímia?) ad új választ, négy további pedig az igejelentés és egyes szemantikai igeosztályok jellemzésére tesz új javaslatot, vagy vizsgálja felül a korábbiakat. Ezek az egyet ne/nem/se/sem szerkezettel kompatibilis igék osztályaival; a magyar igetövek eseménylexikalizációs tulajdonságaival; az önkéntelen érzékelést, az önkéntelen megismerést ill. tudást, valamint a fizikai diszpozíciót kifejező igék összefüggő szemantikai jellemzőivel foglalkoznak, illetve a faktivitás mint lexikai tulajdonság elvetése mellett érvelnek. Az írások egy másik csoportja olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyeknek a jelentését logikai operátorok segítségével szokás modellezni, mint például az is és a hozzá hasonló fókuszérzékeny additív operátorok, az is-t tartalmazó összetett elemek (mégis, úgyis, így is, igenis, nem is, ugyanis, vagyis és máris), a kvantoros, illetve fókuszpartikulás kifejezések a magyar mondat ige előtti tartományában, a csupasz köznévi argumentumok, a mondattagadás és a fókusztagadás közötti különbség, valamint a tagadás és a diszjunkció hatóköri interakciói. Az igei argumentumszerkezet, a topik összetevők, és a beszédaktusok között létesít kapcsolatot egy további tanulmány, egy másik pedig egy speciális kérdő beszédaktust jellemez. A kötetben mindvégig a közérthetőségre törekedtünk, így azoknak az érdeklődő olvasóknak is ajánlható, akik nem a formális szemantika szakterületének a művelői.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave