4.2. Mondattani elemzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint már láttuk a 2.4. alrészben, a minimalizáló elemeket gyakran társítják olyan olvasattal, amely a még határozószóra jellemző (l. Bolinger 1972; Fauconnier 1975; Heim 1984; Horn 2001; Giannakidou 2007; Tubau 2016), azaz ebben az esetben a teljes (tagadott) főnévi szerkezet értelmezése ʼmég annyit sem/még azt semʼ, azaz még abban a minimális x mennyiség vagy mérték tekintetében sem igaz, hogy p (Surányi 2006; 2008). Ezt az értelmezést a magyarban a se(m) fejezi ki (Surányi 2006; 2008), de megjelenhet a még határozószó is. Az alábbi példák a (22)-beli példák ismétlései:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(42)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mondattanilag a hangsúlyos még egy fókusz-frázison (FocP) belül, pontosabban ennek a frázisnak a specifikálójában helyezkedik el (l. Tubau 2016). A még egyet se(m) és az egyet se(m) közti lényeges különbség az, hogy míg az előzőben a FocP specifikálóját egy nyílt elem tölti ki, az utóbbiban ugyanazon mondattani pozíciót egy rejtett vagy burkolt elem foglalja el. Továbbmenve, mivel a se(m) és az őt megelőző főnév egy fonológiai szót alkot (É. Kiss 2002, 142), az egyet se(m) együtt tekinthető egy frázisnak. Puskás (2000) javaslatát követem, aki szerint az egyet se(m) egy ún. sem-frázisnak (SemP) a specifikálóját foglalja el. A két alapvető szórendet (l. (43a) és (44a)) a következő zárójeles sorokkal illusztrálom (l. (43b) és (44b)):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(43)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(44)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét esetben, a deriváció során, fejmozgatás által, az ige a V-ből a v-be és onnan (legalább) a T-be mozog fel, de az előző esetben a (még) egyet se(m) egy T utáni pozícióban marad, az utóbbi esetben viszont a (még) egyet se(m) végső pozíciója lineárisan megelőzi az ige végső, T-beli pozícióját. Ami viszont még ennél is lényegesebb: míg az előző esetben a teljes szerkezet egy negációs frázis (NegP), az utóbbi esetben a teljes szerkezet egy fókusz-frázis. Ez alapvetően tükrözi azt a megállapítást, hogy amikor a sem-frázis preverbálisan jelenik meg (44), valamilyen fókusszal kapcsolatos interpretációval rendelkezik és hangsúlyosabb, mint amikor egy nem-mel tagadott szerkezetben posztverbálisan jelenik meg (43), l. Puskás (2000, 370).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave