Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
• Impresszum
• chevron_rightSzerkesztői bevezetés
  • Irodalom
• chevron_rightVariációk faktív igékre
  • 1. Bevezetés
  • 2. Ki mit tud?
  • chevron_right3. Aspektus, igekötők
    • 3.1. Kommunikatív igék – perfektív igekötők
    • 3.2. Perfektivitás, igekötők és faktivitás tágabban
  • 4. Emotív faktív igék
  • 5. Az információszerkezet szerepe
  • chevron_right6. Miből lesz a faktivitás?
    • 6.1. A hagyományos megközelítés
    • chevron_right 6.2. Egy alternatív megközelítés
      • 6.2.1. Állítás és tagadás
      • 6.2.2. Projekció
      • 6.2.3. Figyelem és struktúra
      • 6.2.4. Anaforák
  • chevron_right7. Magyar
    • 7.1. PredP: a figyelem központja
    • chevron_right7.2. Példák
      • 7.2.1. Fókusz
      • 7.2.2. Perfektív igekötők
  • 8. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightAz is és más additív kifejezések fókuszérzékenysége igei és igenévi szerkezetekben
  • 1. Bevezetés: az is a magyar generatív szakirodalomban, valamint más additív kifejezések
  • chevron_right2. Mondatrészek rendezett n-esei az IS-kifejezések fókusztartományában
    • 2.1. Az is-sel módosított kifejezést tartalmazó mondatban mit is módosít az IS?
    • 2.2. Karakterdallam alapú intonációs modell a magyar mondatokra
    • 2.3. Hogyan is intonáljuk az IS-típusú kifejezéseket?
    • chevron_right2.4. Az IS-típusú kifejezések fókusztartománya
      • 2.4.1. Az is fókusztartománya
      • 2.4.2. A nemcsak fókusztartománya
      • 2.4.3. A szintén fókusztartománya
      • 2.4.4. Az akárcsak fókusztartománya
    • 2.5. Szórendi és ellipszislehetőségek IS-kifejezéssel alkotott mondatok esetében
    • 2.6. A szintén a mondattagolás Topik szakaszában?
  • 3. Az IS-kifejezések megjelenése az igei szerkezettől eltérő szórendi lehetőségeket kínáló igenévi kifejezésekben
  • 4. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightTagadás, fókusz, kommunikatív funkciók és formális grammatika
  • 1. A tagadás „típusai”
  • chevron_right2. Fókusz és természetes nyelvi tagadás
    • 2.1. Fókuszérzékenység
    • 2.2. Beaver–Clark (2008): kvázi-asszociáció a fókusszal
  • chevron_right3. A természetes nyelvi tagadás kétszintű megközelítése
    • 3.1. Role and Reference Grammar
    • 3.2. Információszerkezet és pragmatikai strukturálás
  • 4. Formális RRG
  • chevron_right5. A természetes nyelvi tagadás fRRG modellje
    • 5.1. Az IS projekció formális, fRRG modellje
    • chevron_right5.2. Tagadás az IS-Projekcióban: fRRG modell
      • 5.2.1. Tagadás az argumentumfókusz-szerkezetben
      • 5.2.2. Tagadás predikátumfókuszés mondatfókusz-szerkezetekben
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightMinden is
  • 1. Az is
  • 2. Szabolcsi (2015)
  • chevron_right3. Komplex elemek is∼se(m) alternációval
    • 3.1. Mégis/mégsem
    • 3.2. Úgyis, így is
  • chevron_right4. Is, sem nélkül
    • 4.1. Mit is jelent?
    • chevron_right4.2. Igenis, nem is
      • 4.2.1. ‘Valóban’ is
      • 4.2.2. Nem is, igenis
    • 4.3. Ugyanis
    • 4.4. Vagyis
    • 4.5. Máris
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightKomplementerhalmaz alapú megközelítés a szórendi megkötésekre a magyar preverbális mezőben
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Szórendi megkötések a preverbális mezőben
    • 2.1. A magyar preverbális mező
    • 2.2. A pozíciók szemantikai tulajdonságai
    • 2.3. A szórendi megkötések: a komplementerhalmazok szerepe
    • 2.4. A kifejezések eloszlása a preverbális mezőben
  • chevron_right3. A komplementerhalmaz alapú megkötések
    • chevron_right3.1. A vizsgált kifejezések: kvantorok és fókuszpartikulák
      • 3.1.1. Kvantorok
      • 3.1.2. Fókuszpartikulák
    • 3.2. A komplementerhalmaz
    • chevron_right3.3. A komplementerhalmaz (nem-)üressége
      • 3.3.1. Kvantorok
      • 3.3.2. Fókuszpartikulák
    • 3.4. A komplementerhalmaz alapú megkötések
  • chevron_right4. Szabadon mozgó kifejezések különböző pozíciókban
    • 4.1. …sőt az összes
    • 4.2. Diszkusszió
  • 5. Konklúziók és nyitott kérdések
  • Irodalom
• chevron_rightEgyet se félj: az egyet áltárgy tagadott alakja a magyarban
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az egyet áltárgy tagadott alakja a magyarban
    • 2.1. Konfigurációk
    • 2.2. Az ige szemantikai és szintaktikai osztályozása
    • 2.3. Az egyet se(m) igéhez viszonyított szórendi helye
    • 2.4. Az egyet se(m) értelmezése
  • 3. A tagadott és nem tagadott egyet közti különbségek
  • chevron_right4. Az egyet nem/sem/se elemzése
    • 4.1. Szemantikai elemzés
    • 4.2. Mondattani elemzés
  • 5. Végső összegzés
  • Forrás
  • Irodalom
• chevron_rightAz érzékelés-, (fel)ismerésés diszpozicionális igék inherens modalitása
  • 1. Bevezetés
  • 2. A képesség-segédigével való kombinálhatóság hiánya
  • 3. Körülménymodalitást kifejező infinitívuszos főmondatok
  • 4. Diszpozicionális mediális igék
  • 5. Képességet kifejező modális segédigeként
  • 6. FCI-engedélyezés
  • 7. De miért?
  • 8. Konklúzió
  • Irodalom
  • 1. függelék: Igék és szerkezetek – Áttekintő táblázat
  • chevron_right2. függelék: Igék és szerkezetek – Példamondatok
    • 1. Inkompatibilitás a tud képességmodalitást kifejező segédigével:
    • 2. Körülménymodalitást kifejező infinitívuszos főmondatok
    • 3. Diszpozicionális mediális igék
    • 4. Segédigeként
• chevron_rightA magyar igék lexikális szemantikájának megszorítottsága
  • 1. Bevezetés
  • 2. A szójelentés dekompozíciós ábrázolása
  • chevron_right3. Az igejelentés megszorítottsága
    • 3.1. A mód/eredmény komplementaritás hipotézis: Előrejelzések
    • 3.2. A mód/eredmény komplementaritás hipotézis: problémák
    • 3.3. Malka Rappaport Hovav válaszai a szakirodalmi kritikákra
  • 4. A magyar igékre jellemző megszorítások
  • 5. Tipológiai kitekintés a különböző nyelvek eseménylexikalizációs stratégiáira
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightKét magyar adverzatív kérdés inkvizitív szemantikai keretben
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az adverzatív kiegészítendő kérdések formai és jelentésbeli sajátosságai
    • 2.1. Cheung (2008; 2009) megfigyelései
    • 2.2. Hol? vs. mióta?
    • 2.3. Kérdések, vagy csak kérdő mondatok?
  • chevron_right3. Kérdések inkvizitív szemantikai keretben
    • chevron_right3.1. Farkas–Roelofsen (2017) inkvizitív szemantikai modellje
      • 3.1.1. Alapvető fogalmak
      • 3.1.2. Kontextus
      • 3.1.3. Alapvető konvencionális diskurzushatás
    • 3.2. A kijelentő és eldöntendő kérdő mondatok interpretációja
    • 3.3. Kiegészítendő kérdő mondatok
  • chevron_right4. Adverzatív kérdések inkvizitív szemantikai keretben
    • 4.1. Az adverzatív kérdéseknek is van kiemelt alternatívája?
    • 4.2. Az adverzatív kérdések szemantikája
    • 4.3. Az adverzatív kérdések speciális diskurzushatásai
    • 4.4. Miben más a két adverzatív kérdés?
  • 5. Fennmaradó kérdések
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightPoliszémia politópokkal
  • 1. Bevezetés
  • 2. A jelenségkör finomabb felosztása
  • 3. Beágyazások
  • 4. Politópok
  • 5. Homonímia és poliszémia politópokkal
  • Irodalom
• chevron_rightA köznévi argumentumok nyelvtől függő nem-lexikális interpretációs lehetőségei
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A tanulmány tartalma, célja, jelentősége
    • 1.2. Megjegyzések a kompozicionális levezethetőségről
    • 1.3. Az inkorporáció fogalmának irrelevanciája
    • 1.4. A tanulmány felépítése
  • chevron_right2. Csupasz köznevek interpretációinak összevetése szemantikai kiindulópont alapján
    • 2.1. A főnév mint nyelvspecifikus és nyelvek „fölötti” kategória
    • 2.2. A szemantikai kiindulópont
  • chevron_right3. A vizsgált nyelvi adatok és az azokkal kapcsolatos problémák
    • chevron_rightI. Határozatlan (egzisztenciális) interpretáció Mandarin kína
      • Angol
      • Magyar
    • chevron_right(1) II. Fajtajelölő interpretáció Mandarin kínai
      • Angol
    • chevron_rightIII. A határozott interpretáció
      • Mandarin kínai
  • chevron_right4. A határozatlan, határozott és generikus interpretációk
    • 4.1. A határozatlan (egzisztenciális) interpretáció
    • 4.2. A határozott interpretáció
    • 4.3. A fajta (generikus) interpretáció
    • 4.4. A kiválasztási függvények működése egy kettősen strukturált modellben
    • 4.5. Összefoglalás
  • 5. Csupasz köznévi argumentumok generikus állításokban
  • 6. Konklúzió: a köznevek lexikális jelentése alulspecifikált
  • Irodalom
• chevron_rightA topik mint az argumentumszerkezet része
  • 1. Bevezetés
  • 2. A topik pozíció a magyarban mint az információszerkezet része
  • chevron_right3. A topik mint tematikus szerep
    • 3.1. A topik argumentum
    • 3.2. Problémák
    • 3.3. A res argumentum
    • 3.4. Az eseményargumentum
  • chevron_right4. Az információszerkezeti topik jelentése
    • 4.1. A topik és a topik viszonya
    • 4.2. A mondattopik mint a beszédaktus része
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA prozódia hatása diszjunktív tagadó mondatok hatókör-értelmezésére óvodáskorban
  • 1. Bevezetés
  • 2. A diszjunktív tagadó mondatok értelmezése óvodáskorban
  • 3. A prozódia hatása a logikai hatóköri értelmezésekre
  • chevron_right4. Kísérlet
    • chevron_right4.1. Módszer
      • 4.1.1. Résztvevők
      • 4.1.2. Eljárás
      • 4.1.3. Kísérleti anyag
    • 4.2. Várakozások
    • 4.3. Eredmények
  • 5. Diszkusszió
  • 6. Konklúzió
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 995 6

Kötetünk tizenhárom tanulmánya részben a magyar nyelv korábbi írásokból már ismert szemantikai jelenségeinek, részben első ízben itt bemutatott jelentéstani kontrasztoknak az elemzésére és magyarázatára vállalkozik. A tanulmányok mindegyike az ún. formális szemantika elveit és módszereit követi, tehát igyekszik precíz és cáfolható megállapításokat tenni, és ezeket formális, matematikai eszközökkel is megfogalmazza. A kötet tanulmányai változatos jelentéstani problémákat tárgyalnak. Az egyik a lexikai szemantika egyik alapkérdésére (Hogyan különíthető el egymástól a poliszémia és a homonímia?) ad új választ, négy további pedig az igejelentés és egyes szemantikai igeosztályok jellemzésére tesz új javaslatot, vagy vizsgálja felül a korábbiakat. Ezek az egyet ne/nem/se/sem szerkezettel kompatibilis igék osztályaival; a magyar igetövek eseménylexikalizációs tulajdonságaival; az önkéntelen érzékelést, az önkéntelen megismerést ill. tudást, valamint a fizikai diszpozíciót kifejező igék összefüggő szemantikai jellemzőivel foglalkoznak, illetve a faktivitás mint lexikai tulajdonság elvetése mellett érvelnek. Az írások egy másik csoportja olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyeknek a jelentését logikai operátorok segítségével szokás modellezni, mint például az is és a hozzá hasonló fókuszérzékeny additív operátorok, az is-t tartalmazó összetett elemek (mégis, úgyis, így is, igenis, nem is, ugyanis, vagyis és máris), a kvantoros, illetve fókuszpartikulás kifejezések a magyar mondat ige előtti tartományában, a csupasz köznévi argumentumok, a mondattagadás és a fókusztagadás közötti különbség, valamint a tagadás és a diszjunkció hatóköri interakciói. Az igei argumentumszerkezet, a topik összetevők, és a beszédaktusok között létesít kapcsolatot egy további tanulmány, egy másik pedig egy speciális kérdő beszédaktust jellemez. A kötetben mindvégig a közérthetőségre törekedtünk, így azoknak az érdeklődő olvasóknak is ajánlható, akik nem a formális szemantika szakterületének a művelői.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxv//