3.3. Malka Rappaport Hovav válaszai a szakirodalmi kritikákra

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előző szakaszban megfogalmazott kritikai észrevételekre reagálva Rappaport Hovav (2015) részletesen tárgyalja az alábbi kérdést:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Igazságfeltételes értelemben megszorított-e az igejelentés vagy pusztán szintaktikai megszorításnak tekinthető a mód/eredmény komplementaritás?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rappaport Hovav (2015) Mateu és Acedo-Matellán (2012) fenti példáival kapcsolatban azt állítja, hogy a (27a) és (27b) példák igéi ugyanazt a gyököt tartalmazzák, amely ontológiai kategóriáját tekintve eredményállapotot ír le. A mód típusú jelentés az olyan példákban, mint a (27a), csak tovább specifikálja, hogy az eredményállapot hogyan jön létre. Rappaport Hovav egyik fontos érve ezen állítás mellett az, hogy ha nem lenne ontológiai kategóriája az igegyököknek, ahogy azt Mateu és Acedo-Matellán (2012) feltételezi, azt várnánk, hogy az igékre jellemző argumentumszerkezeti mintázatok kevésbé megszorítottak, ezt azonban a nyelvi adatok nem támasztják alá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Beavers és Koontz Garboden (2012) ölési eseményeket kifejező igéivel kapcsolatban Rappaport Hovav (2015) a következőképpen válaszol a kritikai felvetésekre: (i) Az olyan igék, mint a crucify ’keresztre feszít’ és az electrocute ’elektromos árammal megrázat/kivégez’, morfológiailag összetettek, tehát nem tekinthetők ellenpéldának a mód/eredmény komplementaritásra. Lásd még ehhez a 3.1 szakaszt. (ii) A drown ’vízbe fojt’ típusú igékkel kapcsolatban pedig azt veti fel, hogy azok csak eredményt fejeznek ki, módot nem. Ezt támasztja alá például az, hogy a drown ’vízbe fojt’ részt vesz a kauzatív alternációban, ami az eredményigékre jellemző, míg a módot kifejező igékre nem. Ezt illusztrálja a (28) példa, ahol (28a) az alternáció intranzitív változatát tartalmazza, míg (28b) a tranzitív változatot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(28)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti példa esetében fontos még megjegyezni, hogy megfelelő kontextus hiányában nem lehet egy okozó ágenst azonosítani az ige eseményszerkezetében, aki valamilyen módon végrehajtja a cselekvést. Azt feltételezve tehát, hogy az igejelentés kompozíciója monotón, tehát a lexikális reprezentációkból nem törlődnek operátorok a szóalkotási folyamatok eredményeként (Koontz-Garboden 2009, 80), és látva, hogy az unakkuzatív drown ’vízbe fullad’ nem lexikalizál információt a cselekvés módjáról, megállapíthatjuk, hogy a drown ’vízbe fojt’ tisztán eredményige.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban igyekszem megmutatni, hogy a magyar igékre alapvetően jellemző az a lexikalizációs megszorítás, hogy egy igegyök egyféle ontológiai kategóriával írható le. Azt is hangsúlyozom, hogy az angollal szemben a magyarban a predikátumok telikus értelmezése és egy eredményállapot kifejezése sokkal inkább együtt jár, ha az utóbbi lexikalizálódik az igetőben.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave