A generatív szintaxis kedvelt módszere, hogy olyan példákat konstruál, amik a gyakorlatban ugyan elenyésző ritkasággal fordulnak csak elő, de nyelvtani helyességükhöz nem fér kétség. Esetünkben is megkonstruálható az I hid my money at the _ környezet, melyről valóban ugyanúgy elképzelhető, hogy a pénzemet a folyóparton rejtettem el, mint hogy a bankban. Sőt, még olyan kontextust sem nehéz konstruálni, ahol szinte minden megjelenhet: Csalódtam a _ -ban/ben! A vektoros szemantikát azonban ezek nem befolyásolják: hiába fordulnak elő a korpuszban az ilyesfajta környezetek is, bajt csak akkor okoznának, ha egyértelműsítésre alkalmas környezetek nem is lennének. A valóságban azonban a környezetek legtöbbje a kétféle jelentést világosan elkülöníti. Hanks (2000) az alábbi példákat hozza:

 

Nem vitás, hogy az ilyen esetek nagy része valóban diakrón metafora-, ill. metonímia-rögzülési folyamat eredménye, de hangsúlyozzuk, hogy a homonímia és poliszémia elkülönítéséhez eleddig nemcsak a szinkrón, hanem a diakrón elemzés sem nyújtott elegendő alapot. Tekintsük újra az angol bank szót: a Concise Oxford szótár (Fowler–Fowler 1958) szerint bank1 „Middle English banke, from Middle French banque, from Italian banca (‘counter, moneychanger’s bench or table’), from Lombardic bank (‘bench, counter’), from Proto-West Germanic *banki, from Proto-Germanic *bankiz (‘bench, counter’), from Proto-Indo-European *bheg(‘to turn, curve, bend, bow’)”. Igen ám, de bank2: „Middle English: from Old Norse bakki, of Germanic origin; related to bench. The senses ‘set of things in rows’ and ‘tier of oars’ are from French banc, of the same ultimate origin”.

A szinkrón homonim állapot tehát poliszémiából alakult ki az évszázadok során, az egyes jelentéstartományok rögzülésével, sugaras kategóriák kialakulásán, azaz új prototípusok/kitüntetett pontok megjelenésén keresztül. A teljes képhez tartozna a bank ige ’meghajlik, megbillen’ (the airplane banked for the turn ’a repülőgép bedőlt a forduláshoz’) és az összetételekben megjelenő bankalakok, pl. az akusztikai elemzésből ismert filter bank elemzése is – ez utóbbinak nyilván se a pénzintézethez, se a folyóparthoz nincs köze, de annál több a ’set of things in rows’ jelentéshez. Mondanunk sem kell, hogy e folyamat részleteinek megismerése csak olyan adatokon keresztül lehetséges, melyekhez a nyelvelsajátítónak nincs hozzáférése. A diakrón elemzésről tehát ugyanazt mondhatjuk, amit fentebb a szórványos/tipikus megkülönböztetés kapcsán már leírtunk: természetesen igaz, de az egyedi esetekre nézve nem ad pszichológiailag reális döntési kritériumot.

Egynyelvű beszélőnél természetesen a többnyelvű (pl. angol fordítási) adatok bevonása sem reális pszichológiailag, és kiinduló példánk, a turn elemzésénél sem kívánunk ezzel az eszközzel élni. A ford és a vált szemémáknak is csupán az egyszerűség kedvéért adtunk magyar nevet, a lényeg nem ez, hanem a politópok egymáshoz viszonyított helyzete. A ford és a vált metszetében van az a speciális eset, amikor a tengely körül olyan dolog forog, aminek van kitüntetett iránya (pl. az embereknél az arc, az autóknál a menetirány, a folyóknál a folyás iránya stb), hiszen ilyenkor a fordulás egyben ennek az iránynak a változását is jelenti. Ez, mint logikai szükségszerűség, nyilvánvalóan az univerzális szemantika része, de az, hogy a metszetet egy adott nyelv melyik szeméma alá sorolja be, az önkényes: az angolban a turn jelentése számos esetben (turn blue ’elkékül’, turn hostile ’ellenségessé válik, ellene fordul vminek’, …) kiterjed olyan jelenségekre, mint a bukfencet vető sámán, ahol a magyarban inkább a válik/változik/alakul igéket használjuk.

Összefoglalóan tehát annyit mondhatunk, hogy a homonímiát szinkrón szempontból nem tekinthetjük a poliszémia alesetének, csupán olyan véletlenszerű jelenségnek, mint az angol ember ’parázs’ és a magyar ember szó hangalakjának hasonlósága és írásképének egybeesése. A poliszém (al)jelentések száma sokkal kisebb a hagyományos lexikográfia által tételezettnél (Kornai 2023, 1.4 és 2.3 ezt a be létige példáján illusztrálja), mert a tipikus aljelentések kontrasztjáért maga a kontrasztív kijelölő a felelős, nem pedig az (általában nagyon absztrakt) alapjelentés. Nem mondhatjuk, hogy az angol brother szó többértelmű csupán azért, mert a magyar vagy a kínai lexikon képes ennek jelentéstartományát ’idősebb/fiatalabb fivér’ formában felosztani, míg ugyanez a feladat az angolban csak szintaktikai parafrázis segítségével oldható meg. Annyit mondhatunk csupán, hogy az univerzális szemantikát elsajátító rendszerek (mint pl. a több mint száz nyelvet egyszerre tanuló ChatGPT) esetén érdemes külön politópokat tételezni, és az egyes nyelvekben érvényesülő poliszémiát ilyen (egymással határos) politópok nyelvfüggő rendszereivel már meg lehet ragadni. Ez a felfogás (a vektoros adaléktól eltekintve) egyáltalán nem új: már Mel’čuk (1960) is ilyen atomokból álló szemantikát javasolt a gépi fordításhoz.