6.2.1. Állítás és tagadás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a dolgozatban az állítás Yalcin (2007)-féle megközelítését veszem alapul. Yalcin (2007), Stalnaker (1974)-hoz hasonlóan, abból indul ki, hogy amikor egy mondatot állítunk, javaslatot teszünk arra, hogy a beszélgetőpartnerek befogadják a közös alapba a mondat tartalmát. Yalcin egyik újítása, hogy azt feltételezi: egy beszélgetés közös alapja lehet valószínűségi struktúrájú. Továbbá, ez a valószínűségi struktúra egy témát is kódol. Konkrétan, egy mondat értelmezése az aktuális beszédkontextuson (C) túl (mely csupán azt jelzi, hogy ki, mikor, hol, kivel beszél), egy valószínűségi mezőként definiált információs állapothoz (P) képest történik:1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(55)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Π partíció egy témát (subject matter, aktuális kérdés) kódol, és Π cellái (ι) az elvileg lehetséges alternatívák (válaszok) terét képviselik. Π cellái azok az egységek, amelyeket a valószínűségi tér (információs állapot) „felismer”, abban az értelemben, hogy ez a partíció határozza meg azokat a propozíciókat, amelyek felett a tér valószínűségi mértéke definiálva van. Π akkor ismer el alternatívaként egy propozíciót, ha Π minden ι cellája olyan, hogy vagy minden ι-ban lévő lehetséges világban igaz, hogy p, vagy minden ι-ban lévő lehetséges világban igaz, hogy ¬p.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A πP részhalmaza Π-nek, vagyis szintén egy partíció, és cellái képviselik az élő alternatívákat, vagyis azokat, amelyek a világról való tudásunk alapján is lehetségesek.3 A πP által kódolt partíció egy bizonyos kérdéskörre (subject matter) adott, az információs állapot szerint valóban lehetséges válaszok (alternatívák) összessége. Továbbá, egy ágens információs állapota kódolja az ágens elkötelezettségeit: ezek azok a propozíciók, amelyek minden élő alternatívában igazak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állítás javaslat az információs állapotba való befogadásra. Yalcin másik újítása, hogy az elfogadást olyan attitűdként értelmezi, mely érzékeny a kontextusban már meglévő témákra, vagyis π-re.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(56)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elutasítást egy tagadás állításaként értelmezem. A fentiek mintájára, egy tagadás állítása javaslat a tagadott propozíció befogadására az információs állapotba. Egy tagadott állítás tehát szintén egy információs bázishoz (és az ebben kódolt témához) képest van értelmezve.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(57)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahhoz, hogy egy komplex propozíciót tagadjunk, nem kell, hogy a komplex propozíció minden következménye hamis legyen, elég, ha a következmények egyike hamis, pl. ¬(A + B) esetén elég, ha A hamis vagy B hamis. A természetes nyelvi tagadás szinte soha nem vonatkozik a mondat összes következményére, csak egy részükre. Azokat a következményeket, amelyek nagy valószínűséggel részei a közös alapnak, nem kell, hogy érintse a tagadás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az attitűdök (mint az elfogadás) Yalcin-féle értelmezése felülírja az információs állapotot, amelyhez képest a komplementum értelmezve van: a kiinduló állapotot helyettesíti az ágens (58) szerinti információs állapottal:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(58)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ilyen módon, ha egy hallgató elfogad egy új állítást, az azt jelenti, hogy felülírja az általa igaznak vett információs állapotot. Ez a felülírás magában foglalhatja a P-ben kódolt partíció (vagyis az aktuális téma) megváltoztatását is.
1 Yalcin (2012) az információs állapotot valószínűségi mezők halmazaként értelmezi.
2 Továbbá teljesül Pr-re, hogy minden p propozícióra, amit Pr osztályoz, igaz, hogy Pr(p) = defι∈π Pr(ι); egyébként Pr(p) nincs definiálva.
3 Yalcin megkülönbözteti az episztemikusan lehetséges alternatívákat a nem-nulla valószínűségű alternatíváktól.
4 A tagadás ilyen értelmezése hasonlít a Berto (2015)-ben definiált modális tagadáshoz, csak itt a modalitás nem a negáció definíciójában, hanem az elfogadás attitűdszemantikájában van kódolva
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave