3.1.2. Fókuszpartikulák

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fókuszpartikulák olyan kifejezések, amelyek szemantikailag kapcsolódnak a mondatban egy fókuszált elemhez, és különböző jelentéseket fejeznek ki: az európai nyelvekben a legjellemzőbb fókuszpartikulák a kizáró csak, az additív is és a skaláris additív még…is megfelelői.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kizáró csak-ot alaposabban tanulmányozták a szakirodalomban (l. pl. Horn 1969; Rooth 1985; Beaver–Clark 2008 stb.). Ez a partikula bevezeti azt az előfeltevést, amely megegyezik azzal a mondattal, amelyet a csak módosít, és azt állítja, hogy a csak-hoz szemantikailag kapcsolódó entitás az egyetlen, amelyre a predikátum érvényes.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(42)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kizáró fókuszpartikulával kapcsolatban megkülönböztethetünk skaláris (43a) és nem skaláris (43b) értelmezéseket. Míg a (43a) inkább a kizárólagosságra mutat rá, hogy Katie-n kívül nem nyert más ezüstérmet, addig a (43b) esetében az alternatívák egy olyan skálába rendeződnek, ahol egy erősebb alternatívából nem következnek az annál gyengébbek. Tehát míg a (43a) esetében egy erősebb alternatívája a csak által módosított mondatnak az lehetne, hogy Katie és James nyertek ezüstérmet és ebből logikusan következik, hogy Katie nyert ezüstérmet. A (43b) esetében viszont az erősebb alternatíva a Katie aranyérmet nyert lenne, amiből viszont nem következik, hogy Katie ezüstérmet nyert volna (l. még Gyuris 2017; Bende-Farkas 2020).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(43)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalomban azonban inkább elfogadott nézet, hogy ez a két használat egyetlen jelentés speciális eseteiként értelmezhető, így a különbség a csak-hoz társított kifejezésből és e kifejezés alternatívahalmazának szerkezetéből adódik (l. pl. Beaver–Clark 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az additív fókuszpartikulák, mint az is, additív előfeltevést hordoznak, vagyis azt, hogy az is-hez tartozó entitáson kívül a predikátum másra is érvényes. A csak-kal ellentétben azonban az additív partikulák nem változtatnak a mondat állított tartalmán – így a (44) példa valójában ugyanazokkal az igazságfeltételekkel rendelkezik, mint az a mondat, amelyet az is módosít (Misi alszik).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(44)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az additív fókuszpartikulát kezdetben egzisztenciálisan értelmezték, vagyis feltételezték, hogy elég, ha létezik olyan alternatíva a fókuszált kifejezés számára, amelyre a predikátum érvényes, és amelyet maga a mondat nem von maga után (Karttunen–Peters 1979). Azonban Kripke (2009) rámutatott, hogy ha az additív előfeltevés valóban egzisztenciális lenne, akkor a következő mondat akár kontextus nélkül is elhangozhatna, hiszen mindig találhatunk legalább egy olyan személyt, aki szintén New Yorkban vacsorázik egy adott este.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(45)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kripke (2009) azt a megoldást javasolta, hogy az additív előfeltevés anaforikus, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a fenti mondat elfogadható legyen, kell lennie egy konkrét és releváns személynek, aki szintén New Yorkban vacsorázik. Kripke nyomán feltételezem, hogy az additív előfeltevés anaforikus jellegű, és ennek megfelelően frissítem az is szemantikáját, ahol az y referenciáját egy referenciális index i egyértelműsíti (Heim 1992, 189 alapján kissé módosítva).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(46)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sima additív fókuszpartikulák mellett sok nyelvben megtalálható egy vagy több skaláris additív partikula, mint a magyarban a még…is, amelyek két előfeltevést váltanak ki: egy skaláris és egy additív jellegűt (Karttunen–Peters 1979; Rooth 1985 stb.). A skaláris előfeltevés azt mondja ki, hogy a fókuszpartikulához társított entitásra valószínűtlenebb, hogy érvényes a predikátum, mint ennek alternatíváira:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(47)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megjegyezni, hogy a valószínűség mellett másfajta skaláris rendezések is felmerülnek a szakirodalomban. Ilyen például a figyelemreméltóság, a pragmatikai erősség vagy a normál érték meghaladása valamilyen kontextuálisan releváns skálán (l. pl. Kay 1990).
1 (42)-ben C azoknak az alternatíváknak a halmaza, amelyek Misihez tartoznak.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave