5. Fennmaradó kérdések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p1)
Az adverzatív kérdések intonációjáról nincsenek empirikus adataink sem a magyarban, sem más nyelvben. De több okunk van azt feltételezni, hogy intonációjuk jelölt. Egyészt az anyanyelvi beszélők introspektív ítélete, másrészt az a több nyelvben is kimutatott tény, hogy a retorikai kérdéseket és más elfogult kérdéseket is intonációjuk és egyéb prozódiai jegyeik határozottan megkülönböztetik a kanonikus kérdésektől, mind a beszédprodukcióban (l. többek közt Braun et al. 2018; Dehé–Braun 2020; Lo–Kiss 2020; Lo et al. 2019), mind a percepcióban (Kharaman et al. 2019). Magyar anyanyelvű beszélőkkel készült felvételeken, melyeken a résztvevők ugyanazt a szósort ejtették ki két különböző kontextusban, az hallatszik, hogy az adverzatív olvasat esetében a megnyilatkozás hangterjedelme nagyobb, mint a kanonikus kérdéseknél. (Ez lehet az adverzatív kontextusban elhangzó megnyilatkozások általános jellemzője is, nem feltétlenül az adverzatív kérdéseké). Az 1. ábrán egy női beszélővel felvett megnyilatkozás szerepel két olvasatban, ennél a beszélőnél az is látszik, hogy a megnyilatkozás második fele az adverzatív olvasatban kevésbé hal el, tehát intenzitása nagyobb marad, mint a kanonikus kérdésnél.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p2 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p2)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p2)
Egy adverzatív kérdés formai jelöltségéhez az intonáción kívül partikulák is hozzájárulhatnak. Az oroszban a da partikula jelölheti az adverzatív kontextusokat, így az adverzatív kérdésekben is természetes az előfordulása. Az olaszban pedig szinte elképzelhetetlen, hogy a dove ’hol’ kérdőszó a ma ’de’ partikula nélkül forduljon elő adverzatív olvasatban (Cheung 2008, Giorgi 2018; Ippolito et al. 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p3 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p3)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p3)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_563 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_563)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_563)
1. ábra: A Mióta vagy vegetáriánus? kérdés intonációja kanonikus (fenti ábra) és adverzatív (lenti ábra) olvasatban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p5 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p5)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p5)
Ami a magyart illeti, az adverzatív kérdésekben opcionálisan szerepelhet a meg diskurzuspartikula, mely kötőszóként is használatos. A magyar meg szónak lehet additív, kontrasztív és adverzatív jelentése is, ahogy a (42) példa mutatja, szemben a csak additív jelentéssel bíró és kötőszóval és a csak kontrasztív jelentéssel bíró pedig kötőszóval.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_table_425 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_table_425)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_table_425)
(42) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_564 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_564) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_564) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p8 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p8)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p8)
A fenti példákban a meg szócska csak (42a)-ban kötőszó; itt additív jelentése van, ami abból is látszik, hogy felcserélhető az és-sel. (42b)-ben, ahol funkciója a két tagmondat kontrasztba állítása, a pedig kötőszóval felcserélhető, bár a meg itt nem az és helyén szerepel, hanem a kontrasztív topikot (Pali) követi.1 A (42c) példa pedig azt mutatja, hogy az additív és és a kontrasztív pedig nem szerepelhetnek adverzatív kérdésben, a meg viszont igen. Ezek a funkciók nem függetlenek egymástól, hanem egy grammatikalizációs folyamat különböző stádiumait szemléltetik. Malchukov (2004) megfigyelése szerint az adverzatív partikulákhoz vezető grammatikalizációs ösvény a komitatív partikuláktól ered. Több nyelvből gyűjtött példákat arra, ahogy eredetileg komitatív morfémák2 idővel additív, majd adverzatív jelentést is felvesznek. Az általa vizsgált nyelvekben megfigyelt tendenciák egyike látható (43)-ban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_table_426 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_table_426)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_table_426)
(43) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_565 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_565) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_fig_565) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p11 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p11)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p11)
A Malchukov által javasolt magyarázat legalábbis nem összeegyeztethetetlen a magyar meg partikulának a diskurzusban betöltött különböző szerepeivel. Bár szintaktikai disztribúciójában a meg eltér a vele hasonló funkciójú és kötőszótól, funkciója tekintetében ráhelyezhető a Malchukov által felvázolt grammatikalizációs ösvényre.3 A diskurzusjelölők és az intonáció hasonló funkciót tölthet be elfogult kérdések formai jelölésében, ugyanis a beszélő mindkét módon jelöltté teheti az adott kérdést úgy, hogy az jelentéstöbblettel bírjon és ezáltal különbözzön a formailag hasonló kanonikus kérdésektől (Prieto–Roseano 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p12 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p12)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p12)
Adverzatív funkciója révén tehát a meg szócska ugyanúgy hozzájárulhat az adverzatív kérdéseket megvalósító kérdő mondatok formai jelöltségéhez, ahogy az intonáció.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p13 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p13)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p13)
Itt felmerül az ebben a cikkben megválaszolatlanul hagyott kérdés, hogy pontosan mennyiben járul hozzá az adverzatív interpretációhoz az intonáció, és mennyiben a diskurzuspartikulák. Mivel a magyarban a diskurzuspartikula opcionális, ha tényleg hasonló funkciót tölt be, mint az intonáció, akkor azt várnánk, hogy partikula nélkül a megnyilatkozás prozódiai jelöltsége markánsabb (l. Prieto–Roseano 2021). De ezt a kérdést itt empirikus adatok hiányában nem tárgyalom érdemben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p14 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p14)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__155/#m1032anyt35_153_p14)
Végül megemlítem, hogy a mióta? és hol? kérdőszós adverzatív kérdések más nyelvekben is előfordulnak, és mivel a jelen cikkben tett állítások ezen kérdőszók jelentésére épülnek, azok minden olyan nyelvre is érvényesek kell, hogy legyenek, melyekben vannak ilyen kérdőszós adverzatív kérdések. A magyarban megfigyelt aszimmetriát megtaláltam a bengáli, szindhi, nepáli, hindi, pandzsábi, telugu, kurd, farszi, török, kazah, orosz, szerb, olasz, francia, vietnámi, japán, szingapúri angol és libanoni arab nyelvekben is. Ezekben a nyelvekben mind a hol? (vagy annak különböző változatai, pl. honnan?) mind a mióta? használhatók propozicionális tagadást kifejezésére, de csak a mióta? szerepelhet az olyan példákban, mint (5) vagy (6). Kínai nyelvekben (sanghaji, csungcsingi, tajvani hokkien és csüancsoui hokkien) eddig csak a hol? megfelelőivel találkoztam, ezek rendszerint csak propozicionális tagadást fejezhetnek ki, nem használhatók az (5)-höz hasonló helyzetekben.
1 A meg különböző pozíciói (kötőszó, l. (42a), illetve a kontrasztív topikot követő pozíció, l. (42b)) arra engednek következtetni, hogy különböző meg-ekről lehet szó; erről itt nem foglalok állást.
2 A komitatív morféma azt fejezi ki, hogy egy cselekmény valaki társaságában történik. A magyarban ezt a jelentést a -val/-vel toldalék fejezi ki.
3 A magyar mellérendelő kötőszavak szintaxisának részletes ismertetéséhez l. Bánréti (2022) munkáját.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
