Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
A topik mint az argumentumszerkezet része
›
3. A topik mint tematikus szerep
›
3.2. Problémák

3.2. Problémák

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tematikus szerepekre jellemző módon, a topik szerep befolyásolja az igazságfeltételeket, bár Onea és Mardale (2020) szerint inkább metanyelvi szinten: a topik jelentését úgy adják meg, hogy azok megfeleljenek a diskurzustopikok szokásos jelentésének.1 Egyszerű esetekben a topik szerepű argumentum jelenléte Onea és Mardale (2020) szerint egy olyan diskurzus létezését jelzi, melynek a diskurzustopikja megfelel a delatívuszi argumentumnak és amelynek a tartalma megegyezik a beágyazott tagmondat tartalmával. A legegyszerűbb esetben ez a diskurzus maga a beszédaktus, amire a mátrixige hivatkozik. Ez a (13) példára vonatkozóan kissé leegyszerűsítve a megadott parafrázist eredményezi:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(13)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben elfogadjuk azt a felvetést – amely visszavezethető például van Kuppevelt (1995a,b) munkáira, de Roberts (2011) felfogásával is összeegyeztethető –, hogy a diskurzustopik mint kérdés egyfajta diskurzuscélnak felel meg, könnyű elképzelni, hogy hogyan lehet egy diskurzustopik a beszédaktus szereplője, hiszen megfelelhet például a beszélő céljának. Onea és Mardale (2020) elmélete azt a – helyesnek bizonyuló – predikciót teszi, hogy pontosan úgy, ahogyan a diskurzustopik nemcsak entitás lehet, hanem propozíció vagy kérdés is, a delatívuszi argumentum is lehet mindkettő, tehát kérdés (14a) vagy propozíció (14b).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(14)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyzetet az teszi bonyolultabbá, hogy a diskurzustopik propozíció, vagy akár egyszerűen egy fontos entitás is lehet, amelyekről nehéz azt gondolni, hogy valamilyen értelemben diskurzuscélt képviselnének. Ezért továbbra is kérdéses marad, hogy mit is jelent általában az a kijelentés, hogy a diskurzustopik a beszédaktus résztvevője. Ezt a problémát egyelőre figyelmen kívül hagyjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a tény viszont, hogy nem csak közvetlenül beszédcselekvésre vonatkozó igéknek van topik argumentumuk (pl. az angol a book about bats ’egy denevérekről szóló könyv’ szerkezetben), az elmélet kiterjesztését teszi szükségessé. Konkrétan, Onea és Mardale (2020) azt javasolja, hogy egy bizonyos, a lexikonban specifikált R reláció állhat fenn egyfelől azon ige vagy főnév referense (a mi esetünkben a könyv), amelynek formális delatívuszi argumentuma a topik, másfelől azon esemény között (a mi esetünkben a könyv írása vagy olvasása), amelyben a topik tényleges szemantikai szerepet játszik.2 Ezen relációkat a következő példákkal illusztrálják:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(15)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben követjük Onea és Mardale (2020)-t azzal kapcsolatban, hogy a topik egy esemény tematikus szerepe, ám az elmélet két komoly problémáját is ki kell emelnem:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A. A topik igazságfeltételekre gyakorolt hatásának a magyarázata a nyelv metafunkciójának szintjén történik. Ezáltal a diskurzus és a mondat topikja gyakorlatilag azonosnak tekinthető, hiszen a mondat topikja egy egymondatos diskurzus topikjának felel meg. Viszont ez már önmagában is probléma, hiszen a magyar topik pozíciót olyan összetevő is elfoglalhatja, amely nem lehet diskurzustopik a szó szoros értelmében, amint már a (6) példában láthattuk. Azonban, ha ettől eltekintünk is, továbbra sem tudjuk meg, hogy mi is a diskurzustopik jelentése, és ezzel egyidejűleg azt sem, hogy pontosan mi is a topik jelentése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

B. Onea és Mardale (2020) nem mutat be kompozicionális levezetést, ami aggodalomra ad okot, mivel nem válik világossá, hogy egy főnévnek (pl. könyv) hogyan lehet topik-ja, ha a főnév referense csak közvetetten kerül kapcsolatba egy eseménnyel. Ugyan léteznek mind szintaktikai, mind kognitív elméletek, amelyek elvileg alkalmasak lennének egy kompozicionális analízis kidolgozására, pl. Pustejovsky (1995), viszont a probléma lényege továbbra is fennáll: a topik továbbra is egy főnév argumentuma, de egy másik, független esemény résztevője.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből a két okból érdemes újragondolni a topik szerep szemantikáját. Ezért a következőkben Onea és Mardale (2020) elméletét más szemantikai alapra fogjuk átültetni.
 
1 A diskurzustopik fogalma (Asher–Lascarides 2003; Asher 2004; Givón 1983; 1995; van Kuppevelt 1995b és sokan mások) alapvető szerepet játszik a diskurzus vagy szöveg kognitív vagy retorikai strukturálásában és sok szempontból különbözik a klasszikus mondattopik fogalmától.
2 A reláció viszont kontextusfüggő is lehet.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave